Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)
IV. Papir
bevételt jól biró lapokhoz, így térkép, bankjegy, fontos okmányok papírjának gyártásához, és f acellulózhoz keverve kiváló minőségű papirok, kartonok /rajzpapir/ készítéséhez használják. b/ Hulladékpapir Egyik csoportja a papírgyári selejt, a másik a feldolgozó üzemek, nyomdák selejtje, valamint a kiselejtezett iratok, könyvek és a lakosságtól begyűjtött hulladékpapir. Hasznos felhasználása érdekében a gyártási célok szerint 25 csoportban osztályozzák, amelyeknél az egyes hulladékfajtáktól függően az idegen anyag és szennyeződés a 0,25 - 5 %-ot nem haladhatja meg. A hulladékpapir beőrlésekor a rostok ismét rövidülnek, igy némileg csökkent értékű alapanyag lesz belőle. c/ A fa A papíriparban kétszikű fákat használnak fel, amelyek lehetnek tűlevelűek és lombos fák. A tűlevelű fák /fenyők/ általában 58 % cellulózt tartalmaznak, rostjaik általában 2,6 - 4,4 mm hossznak, 0,025 0,075 min szélesek. Á papírgyártásban a következők használatosak : lucfenyő /Picea excelsa/ és jegenyefenyő /Abies pectinata/ a szulfitcellulóz gyártáshoz, erdei vagy borovifenyő /Pinus silves.tris/ és feketefenyő /Pinus nigra/ a nátroncellulóz gyártáshoz. A vörösfenyőt /Larix europaea/ nyersanyaggyártáshoz nem használják, de savállása miatt nagy mennyiségben alkalmazzák tárolók készítéséhez. A lombos fák általában 49 - 53 % cellulózt tartalmaznak, rostjaik általában 0,70 - 1,72 mm hosszúak, 0,015 - 0,055 mm szélesek. A kisebb rosthossz és a celltartalom miatt a tűlevelűek mögött maradnak. A következők használatosak : kanadai nyár /Populus canadensis/, a rezgőnyár /Populus tremula/, a nyirfa /Betula alba/, a fehérfüz /Salix álba/, a bükkfa /Fagus silvatica/. d/ Füféleségek Az évelő és egynyári növények közül a következőket alkalmazzák :
