Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

Nád /Phragmites communis/. Magas sziliciumoxid /SiO^/ tartalma van, kevés benne a rostanyag, de rostja jó, átlag 2 mm hosszú, 0,3 mm széles* Szalma : általában a buza /Triticum aesticum, tivernum/, a rozs /Secale cereale/ és a rizs /Orisa sativa/ kicsépelt szalmáját , használják. Cellulóz tartalmuk általában 40 - 54 %, rostjuk 0,5 - 2 mm hosszú, 0,01 - 0,02 mm széles. Len /Linum usitatissimum/ és kender /Cannabis sativa/. Kiváló nyersanyag, de drágasága miatt elsődlegesen a textilipar dolgozza fel, a papiripar csak másodlagosan, mint rongyot /ld. ott is/. Cellulóztartalma általában 82 - 85 %, rostja 4 - 70 mm hosszú, 0.01 - 0,03. mm széles. Pamut /Gossypium barbadense stb./. Drágasága miatt szintén csak rongyként alkalmazzák. Cellulóztartalma általában 90 %

9 rostja 10 - 15 mm hosszú, 0.02 - 0.05 mm széles. Könnyű és jó pánirokhoz használják. Juta /Corchorus capsularis stb./. Cellulóztartalma 64 %, rostja 1 - 5 mm hosszú, 0,05 - 0,3 mm széles. Magas lignintartalma miatt azonban csak csomagolópapirók gyártásához alkalmas. Rami vagy kinafü /Goecheneria nivea/, rostja 50 - 250 mm hosszú, átlag 0,08 mm széles. Drágasága miatt más rostanyaggal keverve különleges papirokhoz használják. Eszparto vagy alfafü /Lyceum spartum stb./, rostja 0,33,0 mm hosszú, átlag 0,02 széles, Jó méretaránya miatt jól kusáálódik, igy könnyű és vékony papirok gyártásához használják. A szalmafélanyag hosszú rostnyalábu, őrlésére vigyázni kell, mert könnyen aptózódik vagy rostcsomókat hagy. A fehérített szalmacellulóz gyorsan őrölhető, de sárga szine miatt csak csomagolópapírhoz használják. A fehérített szalmacellulóz jól őrölhető, a rost-finomság miatt papírja ropogós fogásu. e/ Egyéb Csak különleges papirok készítéséhez használják a gyapjút /tetőfedőy, szigetelőpapir/ és az aszbesztet /hőszigetelő, tömítő papir/.