Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

viszont valamivel jobb volt. Papíriparunk 20*századi alakulásában fokozatos hanyatlás tapasztalható* 1914-ig főleg az osztrák papiripar monopoltörekvése, 1914 után pedig a gyárcsökkenés és a válságos nyersanyaghiány miatt. 1948 után javul a helyzet. A 3 éves terv során megszüntették az üzemek rendezetlen viszonyait, helyrehozták a háborús károkat, és e terv beruházásai megteremtették az 1950ben induló 5 éves terv alapját, amely már komoly, de még mindig nem elégséges eredményt hozott. S sikerhez jelentősen hozzájárult az 1949-ben alapított Papiripari Kutatóintézet, főleg a hazai alapanyag előállítása területén folytatott kutatásaival. Ez intézettel együtt 17 üzemünk törekszik a hazai fogyasztás igényét kielégíteni. Adatalakulás : év termelés behozatal 1 fő évi átlaga a f oj&rasztás 15-a kg 1921 49 51 8,60 1938 52 68 10,04 1959 64 56 17,01 Vagyis t a fogyasztáshoz viszonyított termelés a behozatallal szemben - 1840 ávi^6^4 %-ról fokozatosan csökkent 1938 évi 32 %-ra és 1958-ban" elérte ismét a 64 %-ot. Ha viszont a 18. század második feléhez hasonlítjuk az 1958 évi adatot, még rosszabb a helyzet. A 18. század második felében, amikor az egy főre eső évi átlag fogyasztás 0,024 kg volt, a hazai termelés 73 %-ban tudta az igényt kielégíteni, 1958-ban, amikor az évi átlag 17,01 kg, csak 64 %ban. Papíriparunk fejlődése nem áll arányban papírfogyasztásunk fejlődésével.