Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

Vizjel: eguttőrös, gyári védjegy, csak különleges /bankjegy-, érték-/ papíroknál használják rendszeresen. 6/ A magyar papíripar a 19 - 20. században A magyarországi papiripar 19- századi Alassulását az előb­biekben vázolt általános papíripari fejlődés és a hazánkban kia­lakuló kapitalizmus kedvezően befolyásolta, belpolitikai helyze­tünk miatt azonban csak a 60-as évek végén indulhatott meg a fej­lődés, amely a 80-as években lett jelentős. A 19. század első felében 105 papirmalom termelt, de nem folyamatosan és rendszeresen. Első papírgyárunk 1827-ben ala­pult Fiumében, kivételképpen, mert az általános átállás a 40-es években indult meg. 1840-42-ben állították át papirmalomból a nagyszlabosi, 1842-43-ban a hermaneci papírgyárat. Ez idő után lassan megszűnnek papirmaimaink és sokasodnak papírgyáraink. Megjelennek a félanyag gyárak is. 1845-ben alapítják az első szalma-cellulózgyárat Prázsmáron, 1870-ben az első facsiszolat­gyárat. Javorinén, majd Rochfalván, és 1880-ban az első faeellu­lózgyárat PelsŐcön. A fejlődés a 80-as években lesz jelentősebb. A ténylegesen termelő üzemek száma ugyan csökken, mert 1883-ban 40 üzem volt, illetve 38, mert 2 már nem termelő papirmalom volt - 1898-ban viszont csak 30. A létszám azon­ban növekedett: 1883-ban a 38 üzemben 2506 fő, 1898-ban a 30 üzemben 3994 fő. A gépállomány hasonlóan: 1883-ban össze­sen 624 db - köztük 18 csiszolókő, 10 cellulózfeltáró, 150 hollandi és 37 papirgép -, 1898-ban 860 db összesen - köztük 42 csiszolókő, 40 cellulózfeltáró, 212 hollandi és 61 papir­gép. Az évi gyáranként! átlag termelés 1883-ban 44,04 to volt, 1898-ban 127,64 to. Ez a fejlődés azonban viszonylagos, mert a termelés a behozatal és az egy főre eső évi átlag fogyasztás igy alakul: év termelés behozatal 1 fő évi átlaga a fogyasztás %-a kg 18.sz.második fele 73 27 0,024 1840 64 36 0,080 1883 63 37 1,30 1898 60 40 3,60 E századi papírunk minősége finomság, szépség tekinteté­ben egv fokkal a külföldi alatt maradt, tartósság tekintetében

Next

/
Thumbnails
Contents