Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

Különleges : Nagyon sokféle alakul ki. Az Író-nyomó közül fontosabb: vízjeles bankjegy#apir /1819*Anglia/, elefántcsontpapir /1820*I.Einsle/, vízjeles bélyegpapir /1840.Anglia/, képeslevelezőlap /1842. Anglia/, bizottsági, papir /1843/, bordázott bélyegpapir /1850.Ausztria/, rajzmésolópapir /1862/, műnyomópapír /1892. A.Scheuffelen/. Egyéb különleges papirok közül néhány: hengersajtó papirmasé /papirstereotipia, 1814, London/, befőzőpapir /merített, 1818/, papirvészon /domborműves papir abrosz, függöny stb. 1829. Mongolfier/, papirzsák /1850/, cigarettapapír /dohányrostból 1860/,papirspárga /1862/, papirefcigetel&fcelefonkábelhez /1891/. ;/ A papíripar 20. századi változásai Az általános fejlődés mind az igazgatás, mind a kultúra, mind pedig a civilizáció papírigényét rendkívül megnövelte. Az utóbbit jelentősen elősegítette az, hogy a papirt felhasználják más anyagok pótlására is. Az igény-növekedésre jellemző néhány példa. 1929-ben a világ 28 jelentősebb államának belföldi levélforgalma összesen 67.235 miliő db volt, 1955-ben pedig 112.720 millió db. Az 1940-es években az ipari létesítmények minden sulyegységére általában 15-20 % ahhoz felhasznált papir suly jutott /a tervezéstől kezdve az adminisztáción át a csomagolásig/, a század elején még 5 % sem volt. Ezt az igényt a papíripar a munkafolyamat teljes gépesítésével, illetve automatizálásával kívánja kielégíteni. Változások : Nyersanyag : a tűlevelű fák felhasználása még mindig a legfontosabb, tért hódit a lombos fák, az egynyári és évelő nö-. vények feldolgozása, 1950-től kezdve műszállal is kísérleteznek. Gép, berendezés : automatizálás, hollandi tökéletesítés, illetve helyettesítése kúpos őrlőkkel. A papirgép termelékenységének fokozása a munkaszélesség és a gépsebesség növelésével. Technológia : az előző században kialakult folyamat tökéletesítése, folyamatosságának kialakítása. * Készáru : a megnevezés a gyártási és felhasználási szempontok szerint alakul ki. Mérték: suly - g/m - és db. A papíralakokat szabványosítják /1921, 1934/. A papírfajtákat rendszerezik /iró-nyomó, csomagoló, lemez-karton, különleges-műszaki/.