Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

VIII. Villamosságtani alapismeretek

A villamosság tana két nagy fejezetre oszlik., Az első részben tárgyalják azokat a jelenségeket,, melyek sor m az elaktroaos változásokat okozó villamos töltés helyét nem változtatja: ez a rész az elektrosztatika. A második fejezetbe sorolják a v illamos töltések elmozdulásával, illet-* ve. áramlásával foglalkozó részeket: ez az elektro-dinamika, mindkét fejezet ipari felhasználásat, az elektromos szerelésekre vonatkozó tudnivalókat együttesen az elektr-technika foglalja össze. Természetesen nehéz éles határvonalat húzni az egyes területek között, ezért mi tekintet nélkül az átfedésekre, szerjelvény szerűen ismertet-' jük a restauráló szakemberek részére legfontosabb tudnivalókat. Elektrosztatika, A villamosság alap tünem

ényei. már az ókorban ismerték egyes anyagoknak, pl, a borostyánkőnek azt a tulajdonságát, hogy száraz Posztóval megdörzsölve apró papirszeletkéket, vagy bodzabélből készült golyócskákat magához vonz, de az érintkezés után ezeket rögtön eltaszitja magától. Hasonló jelenséget mutat a selyemmel, vagy szőrmével dörzsölt pecsétviasz, keménygumi, üveg, celluloid, stb. A jelenséget villamosságnak nevezték és a tapasztalat szerint minden különnemű test dörzsölés közben villamos töltést nyer. Ha selyemszalagot papirral történt dörzsölés utján villamossá teszünk, a szalag az egynemű töltések taszitó hatása következtében Szétválik, A dörzsölő papirt megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a Papir is villamossá vált, töltésének jellege azonban a selyemszalagéval ellentétes, vagyis látszólag kétféle villamosság, pozitiv ás negatív különböztethető meg, A kísérletek alapján ezért hosszú év-