Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)
IV. A hő hatása testekre
emiatt a folyadék felszíne heves mozgásba jön* A jelenséghez tartozó homár séklet.et forrpont na k nevezzük* v A forráspont normális nyomáson az illető anyagra jellemző állandói mely függ: . ... ,..á.;. s , • k 1. / az anyag minőségétől,: 1 2. / a folyadék felszínére ható nyomástól* á forrás > ugyanis^osak.. akkor áll be, amikor a folyadékban keletkező gőzök nyomása elégedő a lolyadékoszlop ( és a levegő nyomásának legyőzéséhez. íehát minél kisebb a : külső nyomás, annál kisebb hőfokon kezdődik a forrás. Oldatok forráspontja lényegesen eltér az oldószerétől és pedig a szilárd testek késleltetik, a légnemüek-pedig elősegítik.a forrást. így pl. sós viz nagyobb, levegőt, vagy gázt tartalmazó viz kisebb hőfokon forr, mint a tiszta desztillált viz. Párolgási és forrási hő. Tapasztalati tények igazolják, hogy a párolgásban lévő ; testeknek hőmennyiségre van szükségük. Ezt a' hőmennyiséget pl. ,párolgó folyadék esetében az elpárolgó részecskék egyrészt a környezet, másrészt a folyadék belsejének hptartálmától vonják el. Vagyis párolgás közben a környezet és a folyadék '• is- lehűl. ; - ; " A "párolgási hő adott hőmérsékleten a folyadékra jellemző adat és azzal a hőmennyiséggel mérhető f . mely a tömegegység halmaz álla potának megváltoztatásához, azaz 1 gr-n^i anyagmennyiség el párologtatásához szükséges, A forrási hő a forrásponton lévő folyadék tömegegységének gőzz változtatásához szükséges"hőmennyiség, A viz forrásbője 536 kai, vagyis ennyi hő szükséges 1 kg 100° viznek 100°-os gőzzé alakitá- . sához. Sz több, mint ötszöröse annak a hőmennyiségnek, mely -szükséges volt 1 kg viznek 0 c „-ról 100°-ra történő he vité séhezEmiatt : gőzfejlesztéssel rengeteg hőenergia tárolható anélkül, hogy a hőfokot túlságosan kellene emelnünk, A lecsapódás a forrás tüneményének fordítottja, vagyis az az eset, amikor légnemű testek hűtés közben cseppfolyós állapotba men-
