Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

7f] ~ ^ek át,. Lecsapódáskor természetesen ugyanaz a hőmennyiség szabadul fel, mint amit az elpárologtatásnál a folyadékba tápláltunk, /Gőzfűtés/, A lecsapódás egyik gyakorlati alkalmazása a desztilláció, helyről már részletesen szóltunk a laboratóriumi részben. Teli tett és telit étlen gőzök. Telitett gőz keletkezik, ha a párolgó folyadék ho.sszabb ideig áll elzárt térben. Ha például &árt térbe étert helyezünk és a levegőt a térből kiszivattyúzzuk, az éter eleinte..gyorsan, később egyre lassabban párolog, mert a keletkezett étergőzök nyomása egyre jobban akadályozza a párolgást. Végül az §ter felett lévő tér é ter gő zökkel te litő di k és a további párolgás megszűnik, • Ha a telitett gőz térfogatát kisebbítjük, a gőzök egyresze lecsapódik, de a megmaradt rész nyomása és sűrűsége változatlan marad. Ha a térfogatot nagyobbítjuk, a folyadékból megindul az utánpárolgás, mindaddig, mig az uj, megnagyobbított térfogat is telitett Ívsz. A telitett gőzök tehát egyáltalán nem követik a gőztörvényeket, mert a térfogatváltozás hatását a bekövetkező halmaz állap ot' változás kiegyenliti. Ha a foly adékjávai é rintkeaő telitett gőz hőfokát emeljük, a foly.adék ismét párologni kezd és ez a halmazállapotváltozás mindaddig, tart, mig a gőz e magasabb hőfokon is telitetté .válik. A telitett gőzöknek egy. adott hőmérséklethez tartozó nyomását maximális nyomásnak szokták nevezni

t mert a kérdéses anyag gőzét az adott hőmérsékleten nagyobb nyomás alatt nem lehet tartani. Vizgőznél a maximális gőznyomás néhány hőmérsékloten: • lOO°-on 1 atm, 180°-on 10 atm, 260°-on 50 atm. -Telitetlen gőzöknek nevezzük azokat a gőzöket, amelyek az \ adott hőmérsékleten még nem érték el maximális nyomásúkat. Telitett gőzből kétféle utón állithatók elő, ha a gőzök nem érintkeznek folyadékjukkal; a/ állandó hőfok mellett a térfogat növelésével

f