Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

HMM*! Celsiusból Reáíiur fok'ökra: 4/5-el szorozni' Reámurból -Celsius •• ' 5/V

el >' Fahrenheitből Celsius fokokra a Fahrenheit fokokbél 32-t levonni és a kapott eredményt 1,8-al osztani. Képletben: _ o F

° - 32 Celsiusból Fahrenheit fokokra: a Celsius fokokat 1,8-al szorozni és az eredményhez 32-őt hozzáadni. Képletben: ; £ F° = 1,8. C°+ 32 -•• Pl, : Háry C

Q-nak felel meg 50° F. 0° ^ dk ~ ,?2„. a ..13 í 10

o " - ... 1,8 1,3 . Tehát 50° F = 10° C, J9» : 30° C hány fok Fahrenheittal egyenlő? F° = 1,8. 30 + 32 s? 54 + 32 = 86° Tehát 30° C jca 86° y. V .-,... A hő hatásava testekre

, üielegités közben a tömeg kivételével a testeknek majdnem minden tulajdonságuk megváltozik, igy pl, térfogatuk, sűrűségük, rugalmasságuk, stb, Fzek a változások mind lemérhetők és ezért alkalmasak a hőállapot jelzésére *és meghatározására, A hőokozta változások közül gyakorlatilag a legfontosabb a térfogatváltozás, mely a különböző halmazállapotú testeknél az alábbiakban foglalható össze: S

zilárd t

es

tek hőokozta tárfogatváltozás

a, A szilárd testek térfogata melegités közben általában minden irányban azonos