Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

III. Fizika, A fizika feledata, felosztása

tották ás a közte lévő skálarészt egyenletesen 100°-ra osztották, mert igy illeszkedett be az akkor már általánosan elfogadott tízes számrendszerünkbe, A Celsius skálát az egész műszaki és tudományos világ elfogadta és ma ezt használja. Sajnos két régebbi hőfokskálabeosztás, a Reamur és Fahrenheit skála egyes országokban még ma is tartja magát. Minden módon Igyekeznünk kell kiküszöbölni a közhasználatból a francia Reámur /olv, Reomür/ és angol Fahrenheit skálákat, mért ezeknek a tizes számrendszerben semmi jogosultságuk nincsen. Az angolok érthetetlen maradiságból görcsösen ragaszkodnak elavult mértékrendszereikhez és bár tudományos célokra ma már ők is a Celsius fokokat használják, gyakorlati receptjeikben túlnyomórészt még Fahrenheit fokok szerepölnek. Az egyes műszaki könyvek tártaiöiazzák ugyan az átszámitási táblázatokat, dunkánk elvégzéséhez azónban szükségünk van az átszámítási módszerek ismeretére is. Az átszámításokhoz az önkényesen választható aiappönt-különbségekbol kell kiindulnunk, Reamur a viz fagypontját 0°-nak, forrpont ját 80°-nak jelölte. Fahrenheit nem a vizet választotta alappontjának lefektetéséhez, hanem hütŐkeveréket készitett és ennek hőmérsékletét jelölte 0° -al, mert azt hitte, hogy igy lehet a legkisebb hőmérsékletet slőállitani. Igy a későbbi Celsius skálához viszonyitva a viz fagyPontja Fahrenheitnél + J2

0

, továbbá a viz forráspontjáig terjedő szakaszt 180 egyenlő részre osztotta, azaz a viz forrpont ja Fahrenheitnél 212°, A három skálán az alappontok helyzetét az alábbi összehasonlítás, szemlélteti, Celsius Reamur Fahrenheit A viz fagypontja , 0° ... 0° +32° " forrpontja + 100° . + 80° > 212° Az elmondottakból az átszámitási tényezők könnyen megállapít hatók