Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

vonatkozó hirdetmények.) A felsorolt és más hasonló esetekben azt a módszert választottuk, hogy a visszatérő azonos jellegű dokumentumok egy-két jellemző példányát - ilyen pl. az Állami Bankok Intézőbizottságának, a Szanálási Bizottságnak néhány jegyzőkönyve - adjuk közre a többi hasonló dokumentum őrzési helyére való utalással. A témaválasztás, a témakör fentiek szerinti behatárolása és a szerkesztés fentebb említett szempontjai, de a kutató-iratválogató munka időkorlátai is magyarázzák, hogy a dokumentumok feltárását és kiválasztását néhány központi iratőrző intézményre korlátoztuk. Elsősorban a korszak és a témakör anyagait őrző Üj Magyar Központi Levéltár (UMKL), az Országos Levéltár (OL), az MSZMP Párttörténeti Intézet (Pl) Archívumának anyagait néztük át. Ezenkívül a Minisztertanács Titkársága és - kivételesen - néhány más iratőrző hely dokumentumanyagait is kutattuk. Az iratok keletkezési helyét illetően mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Bank különböző szervezeti egységeinek az UMKL-ban őrzött iratanyagát, a PM hitelügyi, költségvetési, nemzetközi és egyes más ügyosztályainak (főosztályainak) iratait, a Gazdasági Főtanács és a Népgazdasági Tanács, illetve titkárságaik, továbbá a Minisztertanács Titkárságának anyagait, az Országos Levéltárban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank és más pénzintézeteknek a korszakra vonatkozó iratanyagát, továbbá - az UMKL-ban - a gazdasági minisztériumok közül főleg az ipari minisztérium (ok) pénzügyi, költségvetési, közgazdasági főosztályainak (osztályainak) iratait kutattuk. Befejezésül az alkalmazott archeográfiai módszerekről. Igyekeztünk a sorozat korábbi köteteiből már ismert és bevált módszerek követésére. A dokumentumokat általában az eredeti szövegük alapján közöljük. Kivonatos közlés esetén a kihagyott részek tartalmára utalunk. A keletkezés időpontját (amennyiben azt a dokumentum feltünteti) az irat kezdetén megjelöljük. Dátum hiányában megfelelő, a keletkezés feltételezett időpontjára utaló jelzést alkalmazunk zárójelben. Az egyes dokumentumok megnevezésénél szerkesztett címeket használunk. A dokumentumok szöveghűségét maximálisan igyekeztünk megőrizni. Csak a nyilvánvalóan elírásból vagy gépírási hibából (elütésből) eredő hibákat javítottuk. Egyébként az iratok helyesírási stb. gyakorlatán nem változtattunk. A közölt szövegben az iratok szerzői vagy más személyek által eszközölt kézírásos beszúrásokat, kiegészítéseket és kihagyásokat aláhúzással vagy a kiegészítés tenyéré és jellegére utaló lábjegyzettel jeleztük. Ott, ahol ezek szerzőinek személye egyértelműen megállapítható, ezt a tényt a kiegészítésre, illetve az iratra tett megjegyzésre utalva közöljük. Néhány esetben több változatot is közreadunk a betoldások és kihagyások, illetve azok szerzőinek megjelölésével. Az iratokon szereplő névaláírásokat az iraton alkalmazott módnak megfelelően közöljük. Hasonló vezetéknevű, a témakörben és a korszakban egyidejűleg szereplő személyek nevét (. . .) jelzéssel keresztnevük megjelölésével azonosítjuk. A kézjegyeknél is így járunk el. Az iratok minősítésénél a szokásos kategóriákat alkalmaztuk, eszerint: - Tisztázat megjelölést az eredeti, aláírással ellátott dokumentumoknál; - Fogalmazvány megnevezést a szerző(k) eredeti aláírásával (kézjegyével) ellátott dokumentumoknál, adott esetben a kiadás („K") vagy a láttamozás