Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
(„L") tényét is jelezve használjuk. Az egy-egy iraton feltüntetett aláírások közül általában a legmagasabb beosztású személy és legfeljebb két másik aláíró nevét szerepeltetjük. Nem teljesen egyértelmű esetekben az „olvashatatlan aláírás" megjelölést alkalmazzuk; - Hitelesített kiadmány, illetve másolat (másodlat) megjelölést a 'különböző állami és egyéb szervek által készített, általában sokszorosított (egyes esetekben gépelt), a készítő szerv bélyegzőjével és hitelesítési záradékkal ellátott és az iratot kibocsátó (aláíró) személyiek) s. k.-zort aláírását feltüntető iratoknál alkalmazzuk; - Egykorú egyszerű vagy hitelesített másodlat, illetve másolat megjelölést használunk a megállapíthatóan az eredetivel egyidejűleg készült, de a fentebb megjelölt kategóriák egyikébe sem tartozó iratoknál; - Végül másolat vagy egyszerű másolat megnevezést használunk a készítésük időpontja szempontjából egyértelműen meg nem határozható, aláíratlan iratok esetében. A levéltári jelzeteket a közzétett dokumentumok túlnyomó részénél a szokásoknak megfelelően, tehát a dokumentumok őrzési helyét egyértelműen meghatározó módon alkalmazzuk. Előfordul, hogy a már korábbi (1980-1983) években feltárt dokumentumok jelzete, azóta történt újabb iratrendezés következtében megváltozott. Ezeknél az eredeti jelzetet tüntetjük fel. Az azonosítás az őrzési helyen történhet. A közölt iratok kiválasztásánál és csoportosításánál arra törekedtünk, hogy a hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer legfontosabb eseményeit mutassuk be. Az iratok besorolásánál a tárgyat és a keltezés időpontját egyaránt figyelembe kellett venni, ezért a tartalmilag egymáshoz szorosan kapcsolódó iratokat a szigorú időrend megbontása árán is a tárgynak megfelelő sorrendben közöljük. Alapvető szempontunk azonban az iratok keletkezés szerinti besorolása volt, ezért előfordul - különösen az egy vagy több év elteltével ismétlődő témáknál -, hogy azonos tárgykörbe tartozó iratok a köttet több helyén jelennek meg. Az Olvasó számára ebből eredő nehézséget igyekeztünk a lábjegyzetbe felvett utalásokkal csökkenteni. Az 1944 decemberében Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány az ország több mint felében még folyamatban lévő harci cselekmények korszakában üres államkasszát, megbénult államigazgatási és gazdasági szervezetet és mindezekkel összefüggésben nyomasztó pénzhiányt kapott örökségül. A forgalomban lévő bankjegyek és a Magyar Nemzeti Bank pénztartalékának együttes értéke 1944. november 23-án 20 637 500 000 pengő volt. A forgalomban lévő bankjegyek értéke 1944. november végén 10,6 milliárd pengőt tett ki, 9,1 milliárd pengő értékű bankjegytartalékot a menekülő nyilas kormány vitt magával 1 . Az új 'kormány számára azonban a Bank könyveiben kimutatott pénzmenynyiségből még a folyó tevékenységeihez szükséges minimális összeg sem állott rendelkezésre. A háborús évek során kifejlődött és a német megszállás, majd a hadicselekmények során felgyorsult infláció egyik közvetlenül érzékelhető
