Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

tok jelentékeny része a budapesti központi szervektől távol létesül és egy részük, nevezetesen a községi vállalatok, egyelőre nem is tartoznak centrális szerv azonos szempontok szerint felépített központi ellenőrzése alá. Feltétlenül szükségesnek látszik épp ezért, hogy a bankszerű ellenőrzésbe e vállalatok legkisebbje is mielőbb bevonassék. Mivel e vállalatok folyószámláinak vezetése, amely a bankszerű ellenőrzés alapja, központiag nem végezhető el, már most foglalkozni kell a vidéki bankszervezet felépítésének revíziójával is, hogy ha ezek az új feladatai felmerülnek, azok ellátására alkalmas legyen. Szövetkezeti vonalon a Népgazdasági Tanács az OSZH átszervezésével kapcsolatban már határozott.

1 Üj alkotmányunk megmutatja a decentralizáció irányát, ezt az irányt kell a vidéki bankhálózat kialakításánál is szem előtt tartanunk. A decentralizáció megvalósításának első lépése, hogy a Nemzeti Banknak minden (új) megyeszékhelyen olyan szerve legyen, amely alkalmas arra, hogy ellássa az összes helyi nemzeti banki funkciókat. Természetesen a pénzügyigazgatóságok megfelelő szervezeti felépítésére is szükség van, hogy a megyei pénzügyi funkciókat a vállalati pénzgazdálkodás terén is elláthassák. Ezt a kérdést azonban nem itt tárgyaljuk. A Nemzeti Bank hálózati szervei általában már ma is megvannak, ha mégis lenne egy-két új megyeszékhely, ahol ma még a Nemzeti Banknak nincs fiókja, ott szervezni kell. A megyei nemzeti banki szerveknek olyan feladatokat is el kell majd látniok, amelyekre ma még felkészülve sincsenek, ezért bizonyos szervezeti kiegészítésükre is szükség lesz. A Magyar Nemzeti Bank vidéki szervei közül a megyeszékhelyeken működők természetszerűen szélesebb hatáskört kapnának és ezért helyes volna, hogy ez már elnevezésükben is kifejezésre jusson. Javasoljuk, hogy ezek „megyei intézet" elnevezést kapjanak. A megyei intézetek a Bank decentralizált hitelügyi és pénzforgalmi funkcióit látnák el. A hitelügyi funkcióknak a megyei intézetekhez leadása aszerint alakulna, hogy a megyei közigazgatási szervek hatásköre milyen vállalatokra terjed ki. A megyei intézet hitelügyi osztálya a legszélesebb hatáskört azokra a vállalatokra kapná, amelyeknek pénzügyi előirányzatát a megyei Pénzügyi Bizottságban történt kitárgyalás alapján a pénzügyigazgató hagyja jóvá. A megyei intézet és a megyei szervek természetesen a központilag globálisan jóváhagyott hitelezési keretek között, ugyancsak központilag megadott direktívák alapján járnak el. Ebbe a csoportba a községi vállalatok tartoznának, amelyek pénzügyi előirányzatának jóváhagyását feltétlenül a pénzügyigazgató hatáskörébe kell utalni. Ezeknél a vállalatoknál a megyei intézet hitelügyi osztálya ugyanazt a funkciót látná el, mint jelenleg a Bank központi hitelügyi osztálya az állami vállalatok felé. Az A és B kategóriájú állami vállalatok tekintetében a megyei intézetek