Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

kozóan, melyek állandó forgóalapszükségletének kielégítésére a 40%-os átlagos kulcs nyilvánvalóan nem elegendő, a pénzügyminiszter a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben a kulcsot felemelheti, más vállalatoknál viszont - ahol ez indokolt - csökkentheti. A forgóalaprendezésbe bevont belkereskedelmi vállalatok 1949. június 30-i, illetve szeptember 30-i vagyonállagának figyelembevételével fenti határozat végrehajtása során a külön jegyzékben foglalt (ezer forintban) 92 belkereskedelmi vállalatnál forgó tőke juttatás 496 529 Ft 38 belkereskedelmi vállalatnál forgótőkeelvonás 78 239 Ft Végeredményben 418 920 Ft forgótőkejuttatást kell végrehajtani. Ez az összeg egyes vállalatok magasabb kulcs szerinti forgó tőkejuttatás a következtében emelkedhetik. Külkereskedelem: Az egyszeri forgóalaprendezésbe bevont 13 külkereskedelmi vállalatnál a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter egyetértésével megállapított normalizált forgóeszközszükségletből az import-árukészletnek 80%-át, az export-árukészletnek és az export és import pénzforgalmi szükségletnek 40%-át kell „állandó forgóalapként" a vállalatok rendelkezésére bocsátani. Ennek alapján a Népgazdasági Tanács a pénzügyminiszter által a külkereskedelmi miniszternek átadandó jegyzékben foglalt külkereskedelmi vállalatok állandó forgóalapját 522 405/m Ft-ban állapítja meg azzal, hogy a külkereskedelmi vállalatok forgóalapját a vagyonállagra való tekintet nélkül tőkejuttatásként kell a külkereskedelmi vállalatok rendelkezésére bocsátani. Felkéri a Népgazdasági Tanács a pénzügyminisztert, hogy a külkereskedelmi miniszterrel egyetértésben intézkedjék a külkereskedelmi vállalatok hitelrendszerének megváltoztatása iránt. Ennek megtörténtéig a külkereskedelmi vállalatok forgóalapját 7%-os kamatozás mellett vállalatonként külön kell kezelni. A külkereskedelmi vállalatok 1949. december 31-i mérlegének ismeretében a most nem vizsgált vagyonállagból esetleg mutatkozó többletek elvonására, illetve szükséglet juttatására a pénzügyminiszter tegyen előterjesztést. Mezőgazdaság: Tudomásul veszi a Népgazdasági Tanács, hogy a mezőgazdasági termelő vállalatok forgóalapjának megállapításánál a 293/15/1949. NT sz. határozatban előírt elvek szerinti pontosabb számítás egyelőre nem volt lehetséges. Ennélfogva csupán a 4 legnagyobb tőkeszükségletet jelentő vállalat (állami Mezőgazdasági Központ, Sertéstenyésztő NV, Sertéshizlalási NV, Erdő Központ) normalizálatlan szükséglete vétetett számításba. A megállapítás ezeknél a vállalatoknál az 1950. évre a várható legalacsonyabb hitelszükségletnek az ÁMK-nál 80%-os, egyéb vállalatoknál 40%-os figyelembevétele mellett történt. Az ÁMK-nál ily módon megállapított 176 000/m Ft és az egyéb vállalatoknál 114 000/m Ft forgóalapot kell a vállalatnak rendelkezésére bocsátani. II. Általános szabályozás Elrendeli a Népgazdasági Tanács, hogy a vállalatok állandó forgóalapjának megállapításánál számításon kívül hagyott, vállalatonkénti becslés szerint