Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

Az egyszeri forgóalaprendezésbe bevont 28 szolgáltató vállalatnál a pénzügyminiszter és a főfelügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével megállapított normalizált forgóeszköz szükséglet 80%-át kell „állandó forgóalapként" a vállalatok rendelkezésére bocsátani. Ennek alapján a Népgazdasági Tanács a pénzügyminiszter által a főfelügyeletet gyakorló miniszternek átadandó jegyzékben foglalt szolgáltató vállalatok állandó forgóalapját 26 217/m Ft-ban állapítja meg. A forgóalaprendezésbe bevont szolgáltató vállalatok 1949. június 30-i vagyonállagának figyelembevételével fenti határozat végrehajtása során a külön jegyzékben foglalt (ezer forintban) 17 szolgáltató vállalat forgótőkejuttatása 12 222 Ft 11 szolgáltató vállalat forgótőkeelvonása 6 882 Ft Végeredményben 5 340 Ft forgótőkejuttatást kell végrehajtani. Tudomásul veszi a Népgazdasági Tanács, hogy a forgóalaprendezésben a Székesfőváros vállalatai nem szerepelnek, elrendeli azonban, hogy ezeknél a vállalatoknál is - az állami vállalatokhoz hasonló elvek szerint - a rendezést végre kell hajtani és az előzetes számítások szerint mutatkozó 15 500/m Ft tőkeelvonást a Főváros az államháztartással számolja el. MÁV: A MÁV állandó forgóalapját a Népgazdasági Tanács a megállapítás szerint lekötött forgóeszközök 80%-ában: 293 050/m Ft-ban állapítja meg. Ennek alapján az 1949. június 30-i vagyonállagot figyelembevéve a MÁV-tól 23 773/ m Ft forgótőkét kell elvonni. Posta: A Posta forgóalaprendezésével összefüggésben a Népgazdasági Tanács előírja, hogy a Posta pénzforgalmi tevékenységét oly módon kell rendezni, hogy az MNB megbízásából lebonyolított pénzforgalomból, valamint az utalványforgalomból a megbízókkal szemben fennálló tartozás együttes összegét a Posta állandó készpénzkészletének fedeznie kell. Amennyiben tartozásai készpénzkészletét meghaladják, úgy az MNB-nél fennálló tartozásából a különbözetnek megfelelő összeg 7%-át kamatterheléssel kell kezelni. A Postának a pénzforgalmon kívüli állandó forgóalapját a Népgazdasági Tanács a megállapítás szerint lekötött forgóeszközök 80%-ában: 29 436/m Ft-ban állapítja meg. Ennek alapján a Népgazdasági Tanács az 1949. június 30-i vagyonállagot figyelembevéve a Posta részére 3J 978/m Ft forgótőkejuttatást rendel el. Belkereskedelem: Az egyszeri forgóalaprendezésbe bevont 130 túlnyomórészt nagykereskedelmi vállalatnál a pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter egyetértésével megállapított normalizált forgóeszköz szükséglet 40%-át kell „állandó forgóalapként" a vállalatok rendelkezésére bocsátani. Ennek alapján a Népgazdasági Tanács a pénzügyminiszter által a belkereskedelmi miniszternek átadandó jegyzékben foglalt belkereskedelmi vállalatok állandó forgóalapját 627 093/m Ft-ban állapítja meg; azokra a belkereskedelmi vállalatokra vonat-