Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

zott általános elvektől eltérően, a következőképpen történjék: a cukorgyárak­nál a kampányon kívüli ráfordítások alapulvételével és 80%-os kulcs alkalma­zása mellett 1950. évre együttesen 112 926/m Ft „változó forgóalap"-ot kell megállapítani. A változó forgóalapot az MNB 1949. december 31-ig a cukor­gyárak közös forgóalapszámlája javára vonja el és 1950. január l-jétől negyed­évenként - a pénzügyminiszter hozzájárulása alapján - a megállapított forgó­alapból a negyedévre eső aránylagos összeget az Államkincstár megbízásából kamatmentes forgóalapként bocsássa az egyes cukorgyárak rendelkezésére. Az 1950. évi kampány befejezésekor a cukorgyárak teljes forgó vagyontöbb­letét a közös számla javára ismét el kell vonni. A Győri Szeszgyárnál, a Balcsa-pusztai Szeszgyárnál, valamint a Leipziger Szeszgyárnál a szezonszerűségre való tekintettel ugyancsak változó forgóalapot kell megállapítani, éspedig az első két vállalatnál a normalizált forgóeszköz szükséglet 68%-át, az utóbbinál pedig 60%-át május 15-től október 15-ig a kö­zös változó forgóalapszámla javára az MNB vonja el. A Népgazdasági Tanács tudomásul veszi, hogy a növényi konzervgyárak át­szervezésére való tekintettel ezen vállalatok a forgóalaprendezésbe nem vo­nattak be; elhatározza azonban, hogy a felszámolásra kerülő növényi konzerv­gyárak előrelátható vagyonhiányra az MNB-nél már rendelkezésre álló 10,6 milliós fedezeti számlát további 20 millióval kell emelni. Vegyes ipar: Az egyszeri forgóalaprendezésbe bevont 34 vegyesipari vállalatnál (tégla, cserép, tejipar, Állami Pénzverő, Baromfiértékesítő, Phylaxia stb.) a pénzügy­miniszter és a főfelügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével megállapított normalizált forgóeszköz szükséglet 80%-át kell „állandó forgóalapként" a vállalatok rendelkezésére bocsátani. Ennek alapján a Népgazdasági Tanács a pénzügyminiszter által a főfelügyeletet gyakorló miniszternek átadandó jegy­zékben foglalt vegyesipari vállalatok állandó forgóalapját 100 034/m Ft-ban állapítja meg. A forgóalaprendezésbe bevont vegyesipari vállalatok 1949. június 30-i va­gyonállagának figyelembevételével fenti határozat végrehajtása során a külön jegyzékben foglalt (ezer forintban) 21 vállalatnál forgótőkejuttatás 25 818 Ft 13 vállalatnál forgótőkeelvonás 21 766 Ft Végeredményben 4 052 Ft forgótőkejuttatást kell végrehajtani. Tudomásul veszi a Népgazdasági Tanács, hogy a magasépítő vállalatok a rá­juk nézve megállapított 16+30%-os külön forgóalap-konstrukció következté­ben a forgóalaprendezésbe nem vonattak be. Egyben elrendeli, hogy az Épületüvegező, Kőfaragó és kőfejtő. Épületfestő és mázoló vállalatok, valamint az Épületelemgyártó NV a magasépítőipar for­góalapellátási konstrukciójába vonassanak be, a kétszeres finanszírozás elke­rülése céljából oly módon, hogy a magasépítőiparnak nyújtott forgóalapellátás összegéből e vállalatok forgóalapellátásának összegét el kell vonni. Szolgáltató vállalatok:

Next

/
Thumbnails
Contents