Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után
miniszterrel egyetértésben az általános érvényű beszedési megbízás alkalmazására kötelezett egyéb egyszámlás vállalatok részéről kibocsátott beszedési megbízást a Magyar Nemzeti Bank az említett körbe tartozó adós vállalatok számláján mutatkozó fedezettől, illetőleg a vállalat pénzügyi előirányzatának kereteitől függetlenül is tartozik teljesíteni. Nem teljesíthető azonban a beszedési megbízás abban az esetben, ha az adósként megjelölt vállalat felszámolása, vagy egyéb ok következtében a beszedéssel megbízott Magyar Nemzeti Bank tudomása szerint a fizetés nem az adósnak megjelölt vállalatot terheli, vagy az adósnak megjelölt vállalat a fizetést nem teljesítheti. A Magyar Nemzeti Bank függetlenül attól, hogy a beszedési megbízás azért nem lenne teljesíthető, mert az adós vállalat számláján megfelelő fedezet nem mutatkozik, vagy mert a beszedendő összeg az adós vállalat pénzügyi előirányzatában megszabott kereteket haladná meg, az adós vállalat részére a fedezetlen rész, illetőleg a pénzügyi előirányzat keretét meghaladó rész erejéig kényszerhitelt nyújt. A Magyar Nemzeti Bank a kény szerhitel folyósítását a tényállással és saját véleményével együtt a Hitelvéleményező Tanácsnak tartozik bejelenteni. Amennyiben a Nemzeti Bank megállapítása szerint a vállalatot a kényszerhitel igénybevételével kapcsolatban mulasztás terheli, tartozik a hitel igénybevételéről és az általa megállapított tényállásról a vállalat illetékes felügyeleti hatóságát (iparigazgatóság, ipari központ) és szükség esetén az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottságot is értesíteni. A Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban a vállalati vezetők ellen az 1833/32/1948. GF, illetőleg a 2589/42/ 1948. GF számú határozatokban megállapított szankciók alkalmazására is tehet javaslatot. Kerettúllépés esetén az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottságot mindenképpen tájékoztatni kell. A kényszerhitel után - amely az egyszámlarenden belül különhitelszámlán könyvelendő - a Magyar Nemzeti Bank a tartozás fennállásának tartama alatt a hitelkamaton felül napi egy ezrelékes pönálét számít fel. Abban az esetben, ha a kényszerhitel folyósítására a pénzügyi előirányzat kereteinek túllépése következtében kerül sor, a Magyar Nemzeti Bank jogosult a vállalat számláján a kényszerhitel összegének erejéig zárolni. I. Fedezet hiánya miatt folyósított kényszerhitel visszafizetése. Ha a kényszerhitel folyósítására azért került sor, mert a vállalat számláján nem volt meg a szükséges fedezet, a beszedési megbízás teljesítéséhez, a kényszerhitel visszafizetése tekintetében az eljárás a következő: A Magyar Nemzeti Bank jogosult az adós vállalat számlájára a kény szerhitel folyósításának megtörténte után befolyó összegeket a kényszerhitel öszszegének erejéig zárolni. A vállalat megfelelő fedezet felgyülemlése után kérheti a kényszerhitelnek egyszámlája terhére történő rendezését. Amennyiben a vállalat számláján megfelelő fedezet nem áll rendelkezésre, áthidalási vagy forgótőkehitel iránti kérelemmel fordulhat a Nemzeti Bankhoz. A Bank a vállalat kérelmét javaslatával ellátva a Hitelvéleményező Tanács elé terjeszti. A Hitelvéleményező Tanács a kért áthidalási vagy forgótőke hitel engedélyezése esetén a folyósítás időpontját és feltételét a vállalat vétkességéhez mérten állapítja meg.
