Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

II. Kerettúllépés miatt folyósított kényszerhitel visszafizetése. Abban az esetben, ha a kényszerhitel folyósítására a pénzügyi előirányzat alszámla-kereteinek túllépése következtében került sor, a tervidőszak végéig, illetve addig, amíg az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság a vállalat pénzügyi tervének kereteit megfelelően nem módosítja, a kényszerhitelt fenn kell tartani. Ilyen esetben a kerettúllépés összege a következő tervidőszakra szóló pénzügyi előirányzat megfelelő keretének terhére számolandó el. Ha a következő tervidőszak kezdetén a vállalat számláján nem lenne elegendő fedezet, a kényszerhitel rendezése tekintetében az I. alatti eljárást kell alkalmazni. Ha a kerettúllépés gazdaságilag indokolt, az Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság a vállalat pénzügyi előirányzatának kereteit - szükség esetén hitel engedélyezése mellett - megfelelően módosítja. A vállalat a keretmódosítás alapján kérheti a Magyar Nemzeti Banktól kény szerhitelének egyszámlája terhére történő rendezését. Ha a vállalat számláján nincs fedezet, az I. alatti rendelkezéseket kell alkalmazni. A jelen határozat rendelkezései 1949. április 19. napján lépnek életbe és azokat a folyamatban lévő beszedési megbízásokra is alkalmazni kell. A már korábban benyújtott, de a fenti időpontig nem rendezett tételeket április 19-én benyújtottaknak kell tekinteni. A feni rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak a közteher beszedési megbízásokra, beleértve a kötelező nyereségrészesedést is, úgyszintén a fuvarhitelre, valamint a pénzügyi előirányzatok szerint a Magyar Nemzeti Bank felé teljesítendő hiteltörlesztésre is. Ugyancsak alkalmazni kell a fentebb megállapított rendelkezéseket a 10.082-74/2/1949. GF sz. határozat 9. pontjában említett előlegbeszedési megbízásokra is. A 10.082-536/10/1949. GF sz. határozatnak a fentiekben nem érintett rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. A Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízás alá egyébként nem vont készpénzkifizetések (munkabér stb.) teljesítéséhez szükséges hitelek folyósításával kapcsolatban is javasolhatja Hitelvéleményező Tanácsnak a kényszerhitelezést. A Beruházási Bank kényszerhitelt nem folyósíthat. Indokolás. A beszedési megbízási rendszer bevezetésekor már utaltam arra, hogy ez a rendszer tulajdonképpen akkor válik teljessé, ha a beszedési megbízás - a kifogásolási határidő lejártával - minden esetben kiegyenlítésre kerül, vagyis az inkasszó teljesítése független attól, hogy az adós számláján van-e fedezet, illetőleg hogy pénzügyi tervének keretei a teljesítést lehetővé teszik-e. Ugyancsak utaltam arra is, hogy a hitelező vállalat, amely a beszedési megbízást kibocsátja, s amely a maga részéről szállítási vagy egyéb kötelezettségének rendben eleget tett, nem hozható önhibáján kívül olyan pénzügyi helyzetbe, hogy a saját kötelezettségeinek ne tudjon eleget tenni. Az ilyen fennakadás rendszerint több egyszámlás vállalatot is sorozatosan érint, így általános szempontból is komoly hátrányt jelent. Egyszámlarendszerünknek, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank hitelmonopóliumának éppen az az alapja, hogy az egyszámlás vállalatok egymásnak ne hitelezzenek, ami viszont csak az által érhető el, hogy mindazokban az ese-