Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

ügyeletből származó előzetes intézkedések viszont megnehezítik a körforgást és felesleges, a tervvel ellentétben álló késedelmeket okoznak. így az állam kénytelen a tulajdonjogban változtatásokat eszközölni. Mivel pedig a hároméves tervvel kapcsolatban főleg kezdetben a beruházásokra indító hitelek nyújtása is szükségessé válik, melyek nem közömbösek a bankjegyforgalom alakulása szempontjából, szükségessé válik a Magyar Nemzeti Banknak is megfelelő átalakítása állami tulajdonban lévő pénzintézetté. Magasabb külpolitikai érdekből célszerűnek látszik a magyar pénzintézetek külföldi részvénytulajdonát az állami tulaj donbavétel alól mentesíteni. Indokolja ezt az a tény is, hogy a jelentősebb pénzintézetek legnagyobb részének részvénytöbbsége amúgy is hazai tulajdonban van. A külföldi részvénytöbbséggel bíró egyes intézeteknél az a körülmény, hogy a kisebbség egyetlen kézbe tömörült, biztosítékot nyújt arra, hogy a pénzintézet vezetése követi majd a hároméves terv megkívánta szempontokat. A törvényjavaslat 1. §-a a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott részvények állami tulajdonba vétele tárgyában intézkedik. A 2. § felhatalmazza a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapszabályait az államosítás következtében megváltozott viszonyoknak megfelelően rendelettel módosíthassa és kiegészíthesse. Felhatalmazást ad ez a szakasz arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsa összetételében szükségessé váló változtatásokat a kormány rendeletileg szabályozhassa. A 3. § a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek által kibocsátott részvények állami tulajdonba vételét rendeli el s egyben megállapítja az állami tulaj donbavétel időpontját is. A 4. § biztosítja az állami tulaj donbavétel által érintett pénzintézetek jogi személyiségének és szervezetének, önállóságának változatlan fennmaradását. Az állami tulaj donbavétel által érintett pénzintézetek üzletvitelének irányítására, külföldi példáknak megfelelően, külön szervet hív életre a törvényjavaslat 5. §-a. Ez a szerv háromtagú intézőbizottság a pénzügyminiszter vezetése mellett, illetőleg annak aktív részvételével irányítaná a pénzintézetek működését és gyakorolná egyben az állami tulajdonba vett részvényeken alapuló részvényesi jogokat is. Tekintettel arra, hogy a pénzintézetek magyar részvényeinek állami tulajdonbavétele éppen azért történik, mert a hároméves terv érdekében a legfelsőbb vezetésben változtatásokra van szükség és megfelelő új közgyűlés összehívása jogi és technikai okokból nem kövétkezhetik be azonnal, szükségessé válik egy átmeneti, egy vagy több tagból álló ideiglenes szerv közbeiktatása, mely az állami tulajdonba vett részvényeken alapuló részvényesi jogokat gyakorló intézőbizottság utasításait addig is végrehajtja, illetve végrehajtatja, ameddig a megfelelő új igazgatóság a K. T. (1873:XXXVTI. tc.) eddigi szellemének megfelelő módon megalakul. E § rendelkezéseket tartalmaz a pénzintézetek és az érdekkörükbe tartozó vállalatok kapcsolatai tekintetében is és lehetőséget ad arra, hogy az állami irányítás az érdekkörbe tartozó vállalatoknál is érvényesüljön, lehetővé téve az érdekköri vállalatok igazgatósági tagjainak kicserélését.