Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

Jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik. Hiteles másodlat. Dr. Antos István s. k. államtitkár aláírással. Abonyi irodafőigazgató hitelesítésével. Pénzügyminisztérium címeres körbélyegzőjével. A Minisztertanács a törvényjavaslatot előbb 1947. július 3-án, majd október 24-én fogadta el. Az iratban a júliusi előterjesztés szöveg szerepel, az októberi előterjesztésben végrehajtott változásokat a szövegben, illetve e jegyzetben tüntetjük fel. 1 Az októberi törvény szövegében 1947. november 30-a szerepel. Ezt a határidőt az 5570/1947. korm. sz. rendelet 1947. december 31-ig hosszabbította meg. 2 A 6. § a következő szövegű (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Hatályát veszti az állami kezelésbe vétel által érintett pénzintézetek alapszabályainak az a rendelkezése, amely a több részvénnyel bíró részvénytulajdonos által gyakorolható szavazatok számát korlátozza." A Minisztertanács által elfogadott törvényjavaslatot az Országgyűlés 1947. novemberi ülése elé terjesztették. Az Országgyűlés pénzügyi bizottsága 1947. november 11-én kelt jelentésében kisebb szövegezési módosításokat javasolt, majd az Országgyűlés november 14-21. közt folytatott vita után, melyben több, a javaslatot ellenző hozzászólás is elhangzott, a törvényt elfogadta. 216/B Budapest, 1947. október 22. A MAGYAR NEMZETI BANK ÉS A PÉNZINTÉZETI KÖZPONT I. KÚRIÁJÁBA TARTOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI ALAKBAN MŰKÖDŐ PÉNZINTÉZETEK MAGYAR TULAJDONBAN LÉVŐ RÉSZVÉNYEINEK ÁLLAMI TULAJDONBA VÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT INDOKLÁSA 177.894/1947. IV. a. P. u. A hároméves terv Magyarország évi nemzeti jövedelmének 11%-át fordítja minden egyes tervesztendőben beruházásokra. A beruházásoknak kb. 2/3-a állami vonalon történik, tehát rendes és rendkívüli adók, jövedékek segítségével, továbbá tervkölcsön jegyzése útján, valamint az állami üzemek feleslegei révén. A beruházásoknak további 15%-a az önkormányzatokhoz befolyó bevételek útján nyer fedezetet. Ezek a hatalmas pénzösszegek, melyek az ország lakosságának verejtékéből származnak, nagyobb pénzintézetek csatornáin keresztül jutnak vissza a gazdasági életbe. E pénzkörforgás tervszerű szabályozása, valamint az a szükségesség, hogy a megfelelő összegek teljes egészükben és a megfelelő időpontban jussanak a hároméves terv által megjelölt megfelelő helyre, elengedhetetlenné tette, hogy az összes nagyobb pénzintézetek vezetése is az állam kezébe jusson. Ellenőrzés, felügyelet erre a célra nem elegendő, mivel az általában már csak befejezett tényekkel vethet számot. A fel-