Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

tatásával elérhető lenne, hogy az intézőbizottság az állami irányítás és ellen­őrzés gyakorlati megvalósítására alkalmas szervvé váljék. Ily módon mind­azokat a jogokat, amelyeket a koalíciós tárgyalásokon elfogadott rendelet­tervezet a bankpolitikai tanácsra ruházna, a Pénzintézeti Központ intézőbizott­ságára lehetne átvinni. Ennek megfelelően a Pénzintézeti Központ eddigi üzlet- és ügykörén kívül figyelemmel kísérné, hogy a pénzintézetek üzlet- és ügyvitele, így különösen hitel, áru, érdekeltségvállalási, valamint egyéb ügykörei megfelelnek-e a kor­mány gazdasági, főként pedig hitel- és devizapolitikájának, valamint a ter­melés, jóvátétel, tervgazdálkodás és árupiacszabályozás követelményeinek. Jogosult lenne a Pénzintézeti Központ ezzel kapcsolatban a pénzintézetek üzlet- és ügyvitele tekintetében kifogásokat tenni és azokat megfelelő üzlet­es ügyvitel folytatására utasítani. Jogosult lenne továbbá a pénzintézetek vagy azoknak bizonyos csoportjai részére általános üzletviteli irányelveket meg­állapítani. A hitelszervezet túlméretezettségének megszüntetése érdekében előkészí­tené és irányítaná a pénzintézeti piacrendezés munkálatait. Ezzel kapcsolat­ban a korábbi koalíciós tárgyalásokon elfogadott rendelettervezeten túlmenőleg javasolnám a kiadandó jogszabályba egy olyan értelmű rendelkezés felvételét is, mely szerint abban az esetben, ha a pénzügyminiszter által is elfogadott konkrét fúziós javaslatok az érdekeltek, vagy azoknak bármelyike ellenzése folytán gyakorlati keresztülvitelre nem tudnak kerülni, úgy a Pénzintézeti Köz­pont a pénzügyminiszter útján a fúzió rendeleti úton való kieszközlésére is tehessen javaslatot. Javaslom továbbá, hogy a kiadandó jogszabály tartalmazzon oly rendel­kezést is, mely szerint a pénzügyminisztérium a Gazdasági Főtanács hozzá­járulásával elrendelheti, hogy a pénzintézetek bizonyos meghatározott ügy­leteket - esetleg értékhatárhoz kötötten - csak a Pénzintézeti Központ elő­zetes hozzájárulásával köthetnek. A Pénzintézeti Központ az állami irányítás és ellenőrzés hatályosabbá tétele céljából korlátlan revíziós joggal ruháztatnék fel, amely az olyan vállalatokra is kiterjedne, amelyeknél a pénzintézetnek tulajdoni érdekeltsége alapján irányító befolyása van. Amint az a t. Gazdasági Főtanács előtt is ismeretes, a bankpolitikai tanács megtorló intézkedéseket is foganatosíthatott volna a mulasztó pénzintézetek ellen. Ezt a jogkört ugyancsak a Pénzintézeti Központra, nevezetesen annak intézőbizottságára ruháznám, mely ennélfogva a pénzintézet mulasztó igaz­gatósági tagjának, vagy bármely más felelős vezetőjének további működése ellen kifogást emelhetne. Az ezzel kapcsolatos eljárási és fellebbviteli szabá­lyok mutatis-mutandis változatlanok maradnának. A koalíciós tárgyalásokon annak idején elfogadott rendelettervezet értelmé­ben a bankpolitikai tanács döntötte volna el azt, hogy a pénzintézetekhez bankellenőrt küld-e ki vagy sem. Javaslom ezzel kapcsolatban, hogy már maga a rendelet mondja ki azt, hogy a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó intézetekhez a rendelet élet­belépését követő 8 napon belül a Pénzintézeti Központ intézőbizottsága bank-

Next

/
Thumbnails
Contents