Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
6 Ausch i. m. 93-96. oldal. 7 Ausch i. m. 84. oldal. 8 MNB havi közleményei, 1945. január-június, 19. oldal. 9 Berend i. m. 106. oldal. 10 Az iparindítási hitelekről 1. Berend i. m. 107-110. oldal. 11 Az MNB Üzletvezetőségének körlevele a fővárosi pénzintézetekhez a hiteligények szelekciójára vonatkozóan. Ho. 2520/1945, 1945. augusztus 31. 12 A Gazdasági Államtitkári Hitelvéleményező Értekezlet (GAHE) Nagy Ferenc javaslatára létesült 1945 augusztusában. L. Berend i. m. 90. oldal. 13 A bankjegylebélyegzés tényleges hatása és hatékonysága tekintetében a szakirodalomban bizonyos véleményeltérések mutatkoznak, az 1945-46. évi inflációval és stabilizációval foglalkozó máig is legátfogóbb szakkönyv, Ausch Sándor i. m. 114-115. oldalán a pénzlebélyegzést jelentősnek ítéli az infláció ütemének átmeneti csökkentése szempontjából, Berend i. m. 71. oldalán ezt az értékelést túlzottnak minősíti. Pető-Szakács i. m. 5960. oldal szerint az intézkedés az államháztartás egy havi szükségletének harmadát fedezte csak. Friss István értékelése szerint a lebélyegzéssel egyidőben az árukészletek bejelentési kötelezettségét és zárolását rendelték el, ami a készletek elrejtését, áruhiányt és az árak felhajtását vonta maga után. Ezért és a zsírószámlára befizetett, a lebélyegzés alól mentesített összegek nagyságát tekintve a banktőkének sikerült a lebélyegzés számára káros hatását menetközben ellensúlyozni (1946. január 11., Pl 274/f/12/93,). 14 Kemény György (Szociáldemokrata Párt). 15 12.000/1946, Magyar Közlöny, január 9. íű UMKL. IH/2/m. 17 Pl. 274/Í/12/55. 18 Pl. 174/Í/12/18. 19 12.430/1945. M. E. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 1946. január 1. 20 Az adópengő-adójegyek kibocsátásáról az 5600/1945. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny, 1946. május 21, 114. szám) rendelkezett. 21 A jóvátételi klíringrendszerről 1. Berend i. m. 111-112. oldal. 22 UMKL. XXIX-L-l-m. 39. doboz. 23 1945. december 12-én a könyvelt hitelek összegét 10 pengőre, 1946. február 15-én 100 pengőre, 1946. június 7-én 1 miipengőre, 1946. július 5-én 1 millióval osztható B-pengőre kellett kerekíteni. A bankintézeteknek felszámítható, az üzletszabályzat mellékletét alkotó díjjegyzékben foglalt djtételek: 75 000-szerese 1946. február 28. 150 000-szerese 1946. március 19. 225 000-szerese 1946. március 26. 300 000-szerese 1946. április 2. Ez utóbbihoz az az előírás kapcsolódott, hogy „30 millió pengőnél kisebb befizetés nem fogadható el" (UMKL. XXIX-L-l-f. doboz). 24 700/1945, M. E. sz. rendelet. 25 L. 176-181. az. iratok. 26 Ausch i. m. 146-150. oldal. 27 Berend i. m. 171-178. oldal. 28 Pető-Szakács i. m. I. kötet, 67. oldal. 29 Berend i. m. 183. oldal. 30 UMKL. XIX-L-l-o. 12. doboz. 31 Berend i. m. 189. oldal. 32 Kézirat, 269-270. oldal. 33 A fegyverszüneti egyezmény 11. pontjának c) függeléke szerint „a magyar kormány kivonja a forgalomból és beváltja a szövetséges (szovjet) főparancsnokság által megállapított időben és feltételek mellett mindazt a valutát, amelyet a szövetséges (szovjet) főparancsnokság magyar területen forgalomba hozott, s ezt a forgalomból kivont valutát ellenszolgáltatás nélkül átadja a szövetséges (szovjet) főparancsnokságnak". 34 A forgalomban lévő forintmennyiség a stabilizáció első öt hónapjában (hó végi adatok), millió forintban:
