Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

augusztus 356 szeptember 607 október 843 november 937 december 968 MNB havi közleményei, 1946, 258. oldal. 35 Az MNB alapszabályainak megállapítását és szövegük minden módosítását törvénybe, illetve az 1949. évi alkotmány életbelépése után törvényerejű rendeletbe kellett foglalni. 36 1946 augusztusában valuta- és aranybeszolgáltatás ellenértékeként 124 millió forint, a hitelmüveletek alapján kibocsátott teljes havi pénzmennyiség 50%-a került forgalomba. 37 Vevőváltó — a teljesített áruszállítás, vagy szolgáltatás ellenértékeként a vevő által az eladónak átadott, a pénzintézeteknél és végsősoron az MNB-nél leszámítható értékpapír, melyet viszonylag rövid idő (legfeljebb 60-90 nap) elteltével készpénzben vissza kellett váltani vagy prolongálni. 38 1946 novemberében az 1500 forintot meghaladó illetményben részesülő vezetők száma az egyes bankoknál: Magyar Nemzeti Bank 36 fő Pénzintézeti Központ 38 fő Magyar Általános Hitelbank 82 fő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 49 fő Leszámítoló Bank 33 fő Pesti Hazai Első Takarékpénztár 24 fő (UMKL. XIX-L-l-n. 3. doboz). 39 Az 1947 tavaszán mutatkozó inflációs jelenségekről 1. Berend i. m. 229-230. oldal. 40 A GF 6690/1947. augusztus 27-i határozata, továbbá a GF október 5-i keltű 2735/1947. sz. határozata, amely szerint „A GF szükségesnek tartja, hogy a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság nyilvánvalóan deficites vállalatok deficitjének áthidalására szolgáló hiteleket csak a GF előzetes jóváhagyásával engedélyezze, összeghatárra való tekintet nélkül". E határozat alapján a Nemzeti Bank azonnal intézkedik, hogy a GF által havonként megállapított hitelgazdálkodási keretben külön NIK áruváltók hitelkeretében deficites vállalat váltóit ne fogadják be. 41 A mezőgazdasági hiteligényekkel foglalkozó további dokumentumokat 1. a „Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945-1948" UMKL sorozat, Kossuth Könyvkiadó, 1977, 141-150. oldal és 614-615. oldal. 42 A GF szükségesnek tartja a hivatalos értéktőzsdei forgalom újraindítását. A felügyelet szempontjából illetékes Kereskedelmi és Szövetkezetügyi Minisztérium sürgeti a PM állásfoglalását, a PK is helyesli ezt, végül is 1946 decemberében indul meg az értéktőzsde forgalma. 43 Az első hároméves tervről átfogóan 1. Ránki György: Magyarország gazdasága az első hároméves terv időszakában (1947-1949), KJK, 1963, 427 oldal. 44 Az egyes tőkés országokkal folytatott pénzügyi tárgyalások, a népi demokratikus országokkal kialakított pénzügyi kapcsolatok, továbbá a nemzetközi pénzügyi-gazdasági intézményekben az időszakban folytatott magyar közreműködés iratait a „nemzetközi" kötet tartalmazza majd. 45 Berend T. Iván-Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 18481944, Kossuth-KJK, 1973, 320. oldal. 46 UMKL. XXIX-L-l-m. 95. doboz. 47 Berend T. Iván: A magyar gazdaság fordulója - radikális államosítás 1948 tavaszán. Pénzügyi Szemle, 1973, 4. szám. 48 Pl. 274/f/12/55. 49 UMKL. XIX-L-l-n. 4. doboz. 50 L. Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc, 1945-1948. KJK, 1962, 250. oldal. 51 6850/1947. M. E. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 121-122. szám, 1947. június 1., 1467. oldal. 52 UMKL. XIX-L-l-n. 4. doboz.