Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

latokhoz hasonló módon bizottsági formában szervezik meg és kimondják, hogy mezőgazdasági és szövetkezeti hiteleket csak az OSZH és tagszövetkezetei folyósíthatnak. „Az OSZH mintegy 5 ezer szövetkezet pénzügyi és hitelműveleteit bonyolítja és ezen kívül sok százezer kis egyéni kölcsönt és betétet kezel... A szövetkezetek csak fokozatosan és csak hosszabb idő alatt fejlődhetnek odáig, hogy előre elkészített pénzügyi tervek alapján gazdálkodjanak . . ." A pénzügyminiszter 1949. január 26-án előterjesztést intézett a GF-hoz mezőgazdasági hitelek folyósításának szabályozásáról. Ez - az idézett elvi-politikai állásfoglalást figyelembevéve - a hitelezés rendjét igyekszik részletesen szabályozni, hitelt igénybevevő szektoronként (szövetkezeti parasztok, egyéni gazdálkodók, kisipari szövetkezetek, dolgozó földművesek különböző kategóriái, akcióhitelek stb.), továbbá hitelcélok szerint kategorizáltan. Az előterjesztés a különböző akcióhitelek, termeltetésre nyújtott hitelek és más, esetenként jóváhagyott hitelkategóriák számára is tartalmaz előírásokat, hitelnormákat állapít meg az egyes hitelfajtákra. 1949. júliusában az NT az állami gazdaságok birtokállományának növelésével kapcsolatos forgótőkehitelekről hoz döntést. „A felajánlás útján állami tulajdonba kerülő mezőgazdasági ingatlanok tulajdonosait terhelő közös banktartozások biztosítását illetően" a pénzügyminiszter javaslatát elfogadja és az 1949. év második felében 160 ezer kat. holddal növekvő állami gazdasági terület és megalakuló 25 állami gazdaság, mint nemzeti vállalat alapításához a harmadik negyedévre kereken 60 millió forint hitelkeretet engedélyez. 1949. augusztus 4-én pedig a termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megsegítéséről intézkedik azzal, hogy a Beruházási Bank útján a termelőszövetkezeti csoportok 24,3 millió forint beruházási kölcsönt kapjanak alacsony, 2% körüli kamattal jószág-, állatállomány-beszerzésre, építkezésre stb. A határozat részletesen megállapítja az egyes jogcímekre folyósítható hitelkereteket. Budapest, 1987. október JEGYZETEK 1 Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke elleni harc, 1945-1948. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1962, 60. oldal. 2 A beadványban megjelölt pengőösszeg, mely a budapesti bankoktól elszállított bankjegyek értékét jelzi, az 1945. februárra kimutatott bankjegyforgalom kb. 3%-át tette ki. 3 MNB havi közleményei, 1945, 1-6. szám, 19. oldal. 4 A nyilasok által elvitt 9,1 milliárd értékű bank jegy készlet túlnyomórészt 1000 pengősökből állott. 5 A jóvátétellel kapcsolatos összefoglaló értékeléseket 1. Ausch Sándor: Az 1945-1946. évi infláció és stabilizáció, 131-134. oldal; Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon, 1945-1968, 10-12. oldal; Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 1945-1985, I-II. fejezet. Pető-Szakács i. m. szerint az ország nemzetközi kötelezettségeinek aránya az állami kiadásokból 1945. július-december hónapok átlagában 30%/ 1946. január-március hónapokban 33%, az 1946-1947. költségvetési évben 39% volt, majd 1948 második felében 15%-ra, 1949-re 7%-ra, 1950-re 4%-ra csökkent (i. m. 23. oldal).