Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

IV. A stabilizációtól a bankállamosításig

ciós kereteken kívüli hiteleknek tekintendők, melyeket a feltöltés kiszámításánál nem kell figyelembe venni: a) fiókok és affiliált pénzintézetek folyószámla és váltóhitelei; b) kezességből, fuvarhitelből eredő, az ügyfél helyett teljesített fizetések, amelyek összegével az ügyfél számláját megterhelik; c) a terhelés útján felszámított folyószámla-zárlati tételek és értékpapírmegsemmisítési költségek, d) a szokásos keretek között az intézet saját alkalmazottainak nyújtott előlegek, e) a Bank külön engedélye alapján kivételes esetekben kereten kívül engedélyezett hitelek, i) a Bank külön engedélye alapján, saját nyugdíjpénztárnak folyósított hitelek, g) e csoportba sorozandók végül a kötelező keretben volt és az óvási határidő lejártáig rendezetlenül maradt váltók, ill. az engedély lejártáig ki nem fizetett folyószámla tartozások is (lásd I. 1.). Fogalmazvány. - UMKL. XXIX-L-l-m. 43. doboz. Az irat végén kézírással; „Gál f.f. úr. Helyeslem és sürgősen küldjük el. Dr. Káldor, VIII. 28." 158/A Budapest, 1947. október 8. A MAGYAR NEMZETI BANK HITELÜGYI OSZTÁLYA ELŐTERJESZTÉSE A BANK FŐTANÁCSÁHOZ A BANKLESZÁMÍTOLÁSI KAMATLÁB CSÖKKENTÉSÉRE Ho. 1077/1946. Előterjesztés az MNB Főtanácsa 1947. évi október hó 8-i ülésében. T. Főtanács a leszámítási kamatlábat m. évi július 31-én tartott ülésében 3%-ról 7%-ra emelte. Az emelés a pénzérték állandóságának biztosítására irányuló intézkedéseink egyike volt és abból a megfontolásból eredt, hogy a gazdaságilag indokolatlan hiteligényeket a hitelfeltételek drágítása révén is igyekezzünk a hitelszervezettől távoltartani. Ez az intézkedés az akkori viszonyok között minden tekintetben helyesnek bizonyult. Időközben azonban a hitelkorlátozások rendszere olyan mértékben kiépült, hogy a kötött hitelgazdálkodás egymagában, tehát a kamatláb magas nívón tartása nélkül is alkalmassá vált arra, hogy az indokolatlan hiteligények kielégítését gátolja. Az a szempont tehát, amely annak idején a kamatláb magas nívón tartását indokolttá tette, elvesztette jelentőségét, ennél fogva ma már nincsen akadálya a kamatláb leszállításának. Azonban nemcsak a mondottak miatt érett meg a helyzet a bankráta csökkentésére, hanem a kormánynak a termelés olcsóbbá tételére és az árak leszo-