Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
tása ellen. A Pénzügyminisztérium szakosztálya az üzleti bankok vezető szakembereinek véleményét kéri. Ezt tükrözi a szeptember 6-i keltű, a Leszámítoló Bank ügyvezető igazgatója által közölt állásfoglalás. Véleményt nyilvánít a Pénzintézeti Központ is és állást foglal a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete. Végül is a Gazdasági Főtanács főtitkára küld Rákosi Mátyásnak jelentést, amelynek fő mondanivalója az, hogy „Véleményem szerint a hivatalos értéktőzsde megnyitása kellő ellenőrzés mellett a nagyközönség és a gazdasági élet érdekében állana, mivel a jelenlegi piacot néhány tőzsdei cég tartja a kezében és a kedvező helyzetet meglehetősen kihasználja" 42 . Az első hároméves terv kidolgozásáról ad ízelítőt az MKP-SZDP tervegyeztető bizottságának néhány jegyzőkönyve és a Kisgazdapárt egyik vezető közgazdászának feljegyzése, továbbá a hároméves tervtörvény indoklása is (185194. sz. iratok) 43 . Magyarország belépése a Bretton-Woods-i megállapodások alapján létrejött nemzetközi pénzügyi szervezetekbe, már ebben az időszakban is felmerült. A 'kialakult politikai állásfoglalásról és annak néhány indokáról a 182-185. sz. iratok tájékoztatnak. 44 . A magyarországi hitelintézetek száma 1938-ban 1628 volt 45 . Az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében működő önálló falusi hitelszövetkezetek és - a magánbankházak körén kívül - minden jelentősebb pénzintézet a Pénzintézeti Központ tagintézetei közé tartozott és nagyságuk szerint a PK I., II. vagy III. kúriájában működtek. Takarékbetétek elfogadására és folyószámlák kezelésére csak a PK tagintézeteinek volt joguk. A PK tagintézetei és fiókjaik számának alakulását az alábbi adatok szemléltetik: Pénzintézetek száma és kategóriái Magyarországon^) PK tagintézeteinek Affiliált pénzintézePénzintézeti fiókok száma száma az év végén tek száma b ) Budapest Vidék 1930 506 187 117 244 1938 396 139 123 226 1944 392 128 125 266 1947 255 97 112c) 145c) a ) A hitelszövetkezetek adatai nélkül, az ország jelenlegi területére vonatkoztatva. b) Affiliált pénzintézetek, a részvénytársasági formában működő bankok, elsősorban a budapesti nagybankok tulajdoni érdekeltségéhez tartozó, velük szoros és szervezett üzleti kapcsolatban álló, jogilag önálló részvénytársaságként működő pénzintézetek. c) György Ernő: A pénzintézetek számának és saját tőkéjének alakulása (TÉBE Értesítő, 1948 I—II. sz., 3-8. oldal). Az adatok valamennyi - tehát nemcsak az adott időpontban ténylegesen működő - egységre vonatkoznak.
