Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
déseket határozott el 39 .1947. május 13-én a pénzügyminiszter és a GF főtitkára azonnali intézkedéseket rendel el, melyek korlátozzák még a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság hitelengedélyezési jogkörét is. Megtiltja szabad forgalmú cikkek felvásárlására hitelek folyósítását. Rendelkezést adnak ki az állami és állami kezelésbe vett vállalatok május havi anyagvásárlásai korlátozására, a Nemzeti Bankot pedig utasítják arra, hogy a pénzintézeteket likviditásuk legalább 50%-os növelésére (kötelezze két héten belül, kereskedelmi jellegű áruhitelek folyósításától pedig tartózkodjanak. A kilátásba helyezett szankció a pénzintézetek felé a betéteikből központilag meg nem határozott kihelyezések, tehát az ún. nostro-nostro keret felhasználásának korlátozása, illetve megtiltása. 1947. július 5-én a GF utasítására az MNB újabb intézkedésről értesíti a TÉBE útján a pénzintézeteket, melynek lényege, hogy a kötelező hitelkeretek feltöltése, a nostro-nostro hitelek folyósításának az eddiginél szorosabb előfeltétele, „azok az intézetek, amelyeknél a nostro-nostro kihelyezések összege a megengedettnél nagyobb, a helyes arány elérése céljából mindaddig nem folyósíthatnak nostro-nostro hiteleket, míg feltöltési kötelezettségüknek eleget nem tesznek". Ezt követően pedig a korábban megemelt nostro-nostro hitelkeret 40%-ról 25 %-ra csökken, tehát az intézetek a kötelező keretek feltöltése esetén is csak kihelyezéseik 1/4-ét eszközölhetik saját döntéseik alapján, saját betéteik terhére. A Pénzügyminisztérium a pénzintézetekhez kiküldött miniszteri biztosokhoz írt június 28-i levele szerin „egyes intézeteknél a közelmúltban likviditási nehézségek mutatkoztak . . . ei a helyzet a Magyar Nemzeti Bankra nézve azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy a bank kénytelen volt az intézetektől olyan váltókat visszleszámításba venni, mely váltókon alapuló hitelek annak idején a kötelező keret terhére engedélyeztettek, mely váltókat tehát az intézeteknek saját tárcájukban kellett volna tartaniuk". A PM megítélése szerint ezt az okozta, hogy az intézetek likviditásukat, ezen belül a hó közi és hó végi pénzigényeket nem vették megfelelően számításba, és hitelnyújtásaik alapjául a mindenkori legmagasabb betétállományt tekintették azzal, hogy a Nemzeti Bank likviditási nehézségek esetén mindenképpen segít. A PM a miniszteri biztosokat a likviditási szempontok szigorú figyelembevételére és az MNB-nél jelentkező hátvéd visszleszámítolási igények csökkentésére hívja fel. A PM e figyelmeztetése után utasítja a GF az MNB-t, hogy a TÉBE-vel a pénzintézetekkel való közlés céljából teendő intézkedésekre a nostro-nostro keretek csökkentésére és a kötelező keretek feltöltésére intézkedjék. A GF titkársága hamarosan újabb előterjesztést készít a hitelpolitika új alapokra fektetéséről. A titkárság augusztus 25-i előterjesztése szerint „ami még hónapokkal ezelőtt helyesnek és jónak bizonyult, ma nem tartható fenn, hanem sürgősen keresni kell a hitelpolitika új alapokra fektetésének módozatait". Az elmúlt hónapok során előállott változás fő oka az előterjesztés szerint az, hogy a betétképződés lassúbban alakul, mint a stabilizáció első nyolc hónapjában és emiatt a javaslattevő szerint a pénzintézeteknek nagyobb sza-
