Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

III. A forintstabilizáció előkészítése és megvalósítása

vésbé veszélyes, mint késő ősszel és télen, amikor az időjárási viszonyok éppen azoknak a munkaigényes közmunkáknak az elvégzését akadályozzák, amelyek a legalkalmasabbak az átmeneti munkanélküliség levezetésére (út- és vasútépítés, romeltakarítás, földmunkák stb.). II. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. A valutastabilizáció legfontosabb előfeltétele az államháztartás egyensúlyba hozatala. Bár az egyensúly teljes helyreállítása - az alant részletezett költségvetés szerint - az első évben nem lehetséges, a stabilizáció a kimutatott 120 millió pengős deficit mellett is minden aggály nélkül megvalósítható. Szanálási költségvetés az 1946/47. gazdasági évre BEVÉTELEK Egyenes adók: földadó 50 millió P házadó 30 millió P társulati adó 20 millió P alkalmazottak adója 10 millió P kereseti és jövedelmi adó 30 millió P 140 millió P 120 millió P FORGALMI ADÓK 40 millió P ILLETÉKEK FOGYASZTÁSI ADÓK cukoradó 30 millió P ásványolajadó 15 millió P gyufa, szivarka, papír stb. 15 millió P 60 millió P JÖVEDÉKEK dohányjövedék 100 millió P szeszegyedáruság 50 millió P só jövedék 20 millió P vámjövedék 20 millió P 190 millió P TÁRCABEVÉTELEK 40 millió P ÖSSZESEN: 590 millió P KIADÁSOK • . Közigazgatás személyi kiadásai 220 millió P Közigazgatás dologi kiadásai 100 millió P Üzemek hiánya 50 millió P Újjáépítési beruházások 100 millió P Nemzetközi kötelezettségek: jóvátétel 210 millió P SZEB 30 millió P 240 millió P ÖSSZESEN: 710 millió P Deficit az első évben 120 millió P