Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

III. A forintstabilizáció előkészítése és megvalósítása

Tisztázat egykorú másodlata. - Pl. 274/f/12/79. ö. e. 36-39. 1. „Államg. irattár" bélyegző. Iktatószám: „4105. 1946. május 22." Az első oldal bal felső sarkában kézírással: „Friss et." 93. Budapest, 1946. május 13. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT TERVEZETE AZ ÉRTÉKÁLLÓ PÉNZ MEGTEREMTÉSÉRE I. A stabilizáció időpontja. Gazdasági életünk számos területén a javulás határozott jelei mutatkoznak. Földműves lakosságunk minden talpalatnyi területet bevetett. Széntermelésünket sikerült lényegesen felfokozni. Az ipari termelés mértéke hónapról hónapra emelkedik. Közlekedésünk javulása gyors ütemben kapcsolja újból egybe a fasiszta pusztítás következtében egymástól elszigetelt országrészeket. Külkereskedelmünk élénkül, export-import forgalmunk mind a Szovjetunióval, mind a szomszédos és nyugati államokkal erősen fejlődik. Az egyetlen terület, ahol a gazdasági javulás jelei nem mutatkoztak, sőt ellenkezőleg: az utóbbi hetekben fokozódó kiéleződés jelentkezik: a pénzügyek. Az infláció újból rendkívül felgyorsult és operatív beavatkozás nélkül 1-2 hónapon belül az inflációs pénzügyi gazdálkodás lehetetlenülésétől kell tartanunk. Az a veszély fenyeget, hogy a gazdasági élet egyéb területén már elért és a jövőben elérhető eredményeket az infláció megsemmisíti. Pénzügyeink rendezése halaszthatatlan és eredményt csak mélyreható beavatkozással érhetünk el. Hogy a beavatkozás milyen természetű legyen, hogy már most a végleges valutastabilizálásra vegyünk irányt, vagy pedig csak az infláció lefékezésére, az attól függ, hogy a valutastabilizációt mikor, milyen időpontban kívánjuk végrehajtani. Igen nyomós okok szólnak amellett, hogy a végleges valutastabilizációt augusztus l-jével hajtsuk végre. Ebben az esetben az új termés értékesítése és a beszolgáltatásra kerülő termények átvétele már jó pengőben történnék; ugyancsak jó pénzben kapná meg az állam a földmíves lakosságtól járó földadót és jövedelmi adót. Ha a stabilizációt későbbre halasztjuk, ezzel az egész beszolgáltatást veszélyeztetjük, mert a gazda a napok alatt elértéktelenedő pénz ellenében csak huzakodva tenne eleget beszolgáltatási kötelezettségének, ami viszont közellátásunk megszervezését tenné lehetetlenné. De aggályos volna a stabilizáció időpontjának későbbre halasztása más okból is. A stabilizáció végrehajtása a jövedelemelosztásban hirtelen változásokat okoz, a kalkulációs számításokban eltolódásokat idéz elő és a könnyű fajsúlyú gazdasági egzisztenciák alól kihúzza az alapot. A hitelek a stabilizációt követő 2-3 hónapon belül erősen megszorítandók. Mindez rázkódtatással jár és ennek nyomán - különösen, ha erre nem készülünk fel - átmeneti munkanélküliség is felléphet. Ez a nyári és kora őszi időszakban sokkal ke-