Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

jóváhagyás, mindenekelőtt a Szovjetunió méltányló magatartása (a jóvátétel átütemezése) nélkül" 28 . A stabilizációnak fontos technikai előfeltétele volt az új pénz, a forint elő­állítása. A Pénzjegynyomda május 23-i feljegyzése az előállítandó bankjegyek gyártásának mennyiségi és minőségi problémáiról szól. Július 29-i kelettel megjelenik az első forintbankjegy - az új 10 forintos - kibocsátásáról szóló hirdetmény is. Az ország politikai vezetése a stabilizáció reálisan elérhetőnek tartott kül­földi feltételeit igyekezett biztosítani. Ennek érdekében áprilisban Moszkvá­ban, júniusban Washingtonban kormánydelegáció járt. Eredmény: a Szovjet­unió a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére a szerződés szerinti 6 év helyett 8 évi határidőt engedélyezett. Az éves törlesztési ütem is változott - 1946-ban kereken 30 millió dollárral csökkent 29 . A német hadsereg és a nyilasok nyugatra hurcolták - sok más érték, ter­melő berendezés, közlekedési eszköz stb. - közt a Magyar Nemzeti Bank arany- és valutakészletének túlnyomó részét. Ez a bank előbb Veszprémbe, majd Sopronba kitelepített központja több száz dolgozójával, a bank értékei­vel és üzleti könyveivel, továbbá a banknál letétbe helyezett értékekkel együtt végül is az ausztriai Spital am Phyrnig jutott el. Az aranykészletet és más értékeket az USA katonai erői lefoglalták és Frankfurt am Mainba szállítot­ták. Ezekből az értékekből kereken 30 000 kg aranyrudat és érmét az USA kormánya 1946 augusztus elején a Magyar Nemzeti Banknak Budapesten visz­szaadott. Ennek feltételeként az USA részéről előírták, hogy: „A magyar kor­mány lemond minden további monetáris arany visszaszolgáltatásának igényé­ről, a netán tévesen kiadott aranyat egy éven belül visszaszolgáltatja" 30 . Az arany 1,3 milliárd forint összegű bankjegyforgalom számára biztosított volna az MNB alapszabályai szerint fedezetet, „ekkora forintösszegre azon­ban a gazdasági vérkeringésnek nem is volt szüksége, a forint aranyfedezete tehát 1946 őszén az előirányzottnál magasabb volt" 31 . 1946. augusztus 7-én, a GF határozatot hoz arról, hogy a Nemzeti Bank a nyugatra elhurcolt aranykincs mekkora részét tekintheti sajátjának és az arany mekkora része legyen közvetlenül az állam tulajdona. A bank vitatja a Pénz­ügyminisztérium, illetve a GF állásfoglalását és erről tájékoztatja a Gazdasági Főtanácsot. A stabilizáció sikeres végrehajtása eredményeinek megőrzése érdekében rendkívül fontos volt a hitelkibocsátás korlátozása. Erről hosszas értekezletek folytak a Magyar Nemzeti Bankban és a TÉBE-ben. Ezekről készült össze­foglaló feljegyzés július 15-i kelettel. A vita lényegében a jövőbeni hitelcen­zúra, illetve a stabilizáció érdekében szükséges hitelkorlátozások hatékony megvalósítása körül folyt. Miközben a bankok vitatkoztak, a Gazdasági Főtanács már július 10-én határozatot hozott arról, hogy a pénzintézetek betéteiből és saját tőkéiből fo­lyósítható hitelek felülvizsgálására háromtagú bizottságot hív létre, és ezt fel­hatalmazza a gazdaságilag kellően nem indokolt hitelek azonnali felmondá­sára. Emellett megtiltotta az összes pénzintézeteknek, hogy e bizottság elő­zetes jóváhagyása nélkül betéteikből és saját tőkéjükből hiteleket folyósíthas-

Next

/
Thumbnails
Contents