Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949
sanak. Az MNB-nek - még az infláció alatt közzétett - a szelektív hitelpolitika gyakorlatát alátámasztó körlevelét kiegészítették. Jelentős probléma volt a vidéki hitelszervezet likviditásának a biztosítása a stabilizációt közvetlenül követő időszakban. A Pénzintézeti Központ a stabilizációt megelőző napokban 10 billió adópengő összegű hitelt, illetve a pénzügyminiszter által náluk elhelyezendő betétet igényelt a vidéki pénzintézetek alátámasztási hiteleként. A Pénzintézeti Központ az adópengőt svájci frankra váltotta át és a stabilizáció végrehajtása után a hivatalos forintárfolyamon adta el a Nemzeti Banknak. Egy memorandum a Pénzintézeti Központ II. és III. kúriájába tartozó budapesti középintézetek működési feltételeivel foglalkozik és számukra üzleti tevékenységüket előmozdító intézkedéseket, illetve biztosítékokat kér. A vezető pénzintézetek a stabilizáció utáni kívánságaikat összegezik a Magyar Nemzei Bankkal szemben. A pénzintézetek rentabilitásukat igyekeznek növelni, üzletkörüket bővíteni. A stabilizáció alátámasztására létrehívott Hitelvéleményező Bizottság hatáskörét pedig saját tevékenységi lehetőségük növelése érdekében szűkíteni kívánják. Közvetlenül a stabilizáció időpontja előtt a Magyar Nemzeti Bank vezetésében lényeges személyi változásokra kerül sor. Nagy Ferenc miniszterelnök átiratot intézett a Nemzeti Bank Főtanácsához, melyben a SZEB kívánságára hivatkozva a Bank elnökének, vezérigazgatójának és a devizakérdésekben illetékes bankosztály igazgatójának felmentését javasolja. A miniszterelnök állásfoglalása szerint „a magyar kormány ebben a helyzetben az ország békés fejlődése szempontjából a köz érdekében állónak látja, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kívánsága teljesíttessék". A Bank Főtanácsa eleget tesz a miniszterelnöki kérésnek. Egyúttal a felmentett bankvezetők forintban meghatározott egyévi végkielégítéséről és nyugdíjuk megállapításáról is dönt. Július 29-én - három nappal a stabilizáció időpontja előtt - a Bank Főtanácsa az addig a Pénzügyminisztérium miniszteri tanácsosaként működött Jeszenszky Ferenc személyében új vezérigazgatót nevez ki. A köztársaság elnöke pedig augusztus 7-én Csejkey (Méixner) Ernőt, kereskedelemügyi államtitkárt nevezi ki a Bank elnökének. A Magyar Nemzeti Bank vezetésében végrehajtott személyi változások hátteréről az SZDP Gazdaságpolitikai Bizottságának jegyzőkönyve (123. sz. irat) és Jeszenszky Ferenc visszaemlékezései 32 adnak információt. E szerint a „SZEB a Szovjetunió Állami Bankja bejelentése alapján azt rótta fel a bankvezetésnek, hogy elmulasztotta a bankhoz beszolgáltatott rubelbankjegyek átadását a Szovjetuniónak, holott erre a fegyverszüneti egyezmény 11. pontjának c) függeléke értelmében köteles lett volna" 33 . 1946. február 28-tól a Magyarországon a Vörös Hadsereg főparancsnoksága által forgalomba hozott pengőbankjegyek törvényes fizetési eszköz jellege megszűnt és a beszolgáltatott bankjegyeket az MNB általa kiadott pengőbankjegyekre cserélte. A bank elrendelte az országban lévő rubelbankjegyek beszolgáltatását is. Ebből Jeszenszky szerint kb. 5 millió, más források alapján 2-7 millió rubel gyűlt össze. Az időközben utazási és más jogcímeken teljesítendő kifizetések rubelszükségletét - más lehetőség híján - a bank a
