Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

akkumulációt serkenteni és a munkabérpiac nyugalmát biztosítani kell. De a valorizálás csak az általam javasolt óvatos módon hajtható végre. Egyidejűleg természetszerűleg ki kell dolgozni egy általános szanálási tervet, mind a nemzetgazdaságra, mind az államháztartásra vonatkozóan. A pénzügyminiszter úrral folytatott megbeszélésen felmerült az a gondolat, hogy meg kell szüntetni az akcióhiteleket. Ez nem látszik időszerűnek, tekintettel arra, hogy minden hiteligény nem elégíthető ki, a havonként megengedhető hitelkeretet meg kell állapítani, ami egyértelmű azzal, hogy valamilyen formában mégis akcióhitelkereteket kell megállapítani. Varga István Tisztázat. - OL. Z/51. 32. cs. 430. t. 67-70. 1. Eredeti aláírás. Varga István egyetemi tanár, a Gazdaságkutató Intézet ügyvezető elnöke, az Országos Anyghivatal elnöke. Véleményét több vezetőnek is elküldte. Ez a példány a Magyar Általános Hitelbank anyagában található. 1945 novemberében o Pénzügyminisztérium kidolgozta és az Igazságügyminisztériummal egyeztette a hitelpengő bevezetésére vonatkozó rendelet tervezetet. E szerint 1945. december l-jétől 1 pengő (aranypengőt) 1 hitelpengővel egyenlőnek kell tekinteni. Ezt követően naponta kell megállapítani a pengőnek (aranypengőek) és a hitelpengőnek az adott napra érvényes értékviszonyát. Betéteket csak hitelpengőben szabad elfogadni és a fennálló betéteket hitelpengőben meghatározottnak kell tekinteni. Minden tartozást (a vállalatok és magánszemélyek közti tartozásokat is) hitelpengőre kell átszámítani és ennek megfelelően lehet csak kiegyenlíteni. A rendelettervezet részletes intézkedéseket tartalmaz a hitelpengőnek különböző viszonylatokban történő felhasználására, így pl. lakbérekre, adókra stb. Az egyeztetett tervezetet végül is levették a napirendről. Az 1945. decemberi pénzlebélyegzéssel, mint az az 56. sz. dokumentumból is kiderül, nem sikerült még rövid időre sem csökkenteni az infláció ütemét, így azután 1946. január l-jétől az adópengő bevezetésére került sor. 75. Budapest, 1945. december 31. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ELŐTERJESZTÉSE A MINISZTERTANÁCSHOZ EGYES PÉNZKÖTELMEKNEK ADÓPENGŐBEN VALÓ MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN 63.251/IV. a.-PM. Az emissziós gazdálkodás következményeképpen pénzünk elértéktelenedése olyan mérveket öltött, hogy a pengő, mint értékmérő jelentőségét úgyszólván teljesen elvesztette és a gazdasági életben kizárólag, mint nélkülözhetetlen csereeszköz játszik szerepet. Ez a jelenség megoldhatatlannak látszó gazdasági problémákat vetett fel, melyek közül a pénzügyi kormányzatnak a legnagyobb gondot a természetes tőkeképződés szünetelése, az elértéktelenedő jegy bankhitelek spekulatív igénybevétele, de legfőképpen az adóbevételek fokozatos elapadása okozza. Kétségtelen, hogy ezeknek a problémáknak a teljes és maradéktalan megoldása az ország jelenlegi gazdasági helyzetében leküzdhetetlen nehézségekbe