Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

70. Budapest, 1946. április 8. A MAGYAR NEMZETI BANK HITELÜGYI OSZTÁLYÁNAK JAVASLATAI A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKE RÉSZÉRE A BANK BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI HITELBÍRÁLATI JOGKÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE Az Üzletvezetőség ügyrendje a Hitelügyi osztály munkakörét általában a hite­lek irányításában és ellenőrzésében jelöli meg. A Hitelügyi osztály ezt a fel­adatát a jelenlegi gyakorlat szerint csupán a magángazdaság részére folyósí­tott belföldi hitelek terén látja el. A hitelek irányításának közvetlen eszköze a hitelkorlátozás. Ennek az esz­köznek az alkalmazását jelenti a szelektív hitelpolitikát szabályozó, kiadás előtt álló körlevél 1 rendelkezésének életbeléptetése. E körlevélnek a hitelnyúj­tások hitelcélok szerinti szűrésére vonatkozó előírásai elsősorban akkor bír­nak fontossággal, ha a pénzintézetek a saját eszközeikből nyújtanak hite­leket, a Bank eszközeiből nyújtott hitelek meghatározott értékhatáron felül megfelelő véleményező szerv bevonásával (Hármas Bizottság 2 , GÁHÉ 3 , Gaz­dasági Főtanács) esetenként kerülnének elbírálásra. A hitelirányítás másik közvetlen eszköze a kamat útján történő szabályozás. Az infláció következtében jelenleg nem bír olyan jelentőséggel, mint normális viszonyok között. A valorizált (nem adópengő) jegybankhitel esetében ugyan a Bank előírta a pénzintézetek részére a kamatmaximumot, egyéb vonatkozás­ban azonban a kamatkérdés nyitva van és gondolkozni kellene azon, hogy eset­leg a Hitelügyi Tanács 4 újraélesztésével vagy más fórumok bevonásával (Pénz­ügyminisztérium, Pénzintézeti Központ, TÉBE) nem kellene-e további lépése­ket tenni a probléma tisztázása céljából. A kamatkérdés fontosságát nagymértékben tompítja a valorizáció csaknem általános bevezetése. E téren a hitelügyi osztály lehetőleg az esetenként külön­bözőképpen megállapított valorizációs feltételek mellett nyújtott hitelek leépí­tésére törekszik és a valorizáció egységesítését adópengő alapon szándékozik elérni. A valorizációs kikötések feltétlen érvényesítését azáltal óhajtja a Hitel­ügyi osztály keresztülvinni, hogy a feltételek utólagos módosítására irányuló kérelmeket eleve elutasítja. A magánhitelek felhasználásának ellenőrzését részben utasításainknak meg­felelően a Pénzintézeti Központ látja el, részben az osztály keretében felállí­tandó revíziós csoport fogja elvégezni. Az ellenőrzésnek vonatkoznia kell nem­csak az egyes konkrét hitelek rendeltetésszerű felhasználására, a kamatok és a valorizáció mérvére és fizetésére, hanem az egyes hitelintézetek egész gestiójának és rentabilitásának megvizsgálására, továbbá a pénzintézeti szer­vezet rationalizálásának megoldásra váró kérdéseire is. Ide tartozik a magán­gazdaság részére történt belföldi hitelnyújtásban szerepet játszó speciális in­tézmények (Piacszabályozó, Investment Trust, IMI stb.) feladatkörének a megvizsgálása és szükség esetén a hiteléletbe való újra bekapcsolása. Nem utolsó sorban jelentőséggel bír itt a tőzsde szerepének a tisztázása is a belföldi hitelélet keretében.

Next

/
Thumbnails
Contents