Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

Magam is disszidenciában, az addigi, otthonról jövő csekély anyagi támogatást is elveszítve, a kiadás anyagi fedezetének biztosítására báró Bessenyey disszidált berni követhez fordultam, aki a szükséges pénzt a legnagyobb készséggel kilátásba helyezte egy cenzúrabizottság kezén keresztül, melynek tagjaiul báró Doblhoff Lilyt, báró Hatvány Bertalant és báró Radvánszky Antalt nevezte ki. Az 1945. januárjáig megjelent számokat mellékelem. (L. B, C, D mellékletek.) A folyóirat, bár engedély nélkül, klandesztin módon működött, a külföldi olvasók és munkatársak legnagyobb megértésével találkozott, genfi magyar diáktársaim pedig kitartó és lelkes munkájukkal segítettek a fordítás és adminisztráció ezer ügyes-bajos dolgában. Állandó elvi nehézségeim csupán a fent említett cenzúrabizottsággal voltak. E nehézségek természetének illusztrálására legyen szabad mellékelnem egy, a cenzúrabizottság tagjaihoz intézett levelemet Balabán Péter Jászi Oszkárról szóló cikkének ügyében (L. C. mell.) A cenzúrabizottság és a szerkesztő között felmerülő hasonló elvi eltérések a kifelé oly sikeres munkának mind több belső energiáját kötötték le, feleslegesen. Az 1945-ös esztendő első elkészült számának megjelenése hasonló nehézségek miatt már hónapok óta késett. Az NRH lehetőségei pedig akkor voltak a legnagyobbak : a francia állam késznek mutatkozott mindennemű, legmesszebbre menő támogatásának biztosítására, elment volna a Revue időleges adoptálásáig, feleletül Magyarországnak a francia hadifoglyok irányában tanúsított nobilis magatartására. Ez viszont a cenzúrabizottság végét jelentette volna. Midőn a tárgyalások abba a stádiumba jutottak, melynek tanúsága a csatolt memorandumom (L. D. mell.), a cenzúrabizottság a Revue felrobbantására szánta el magát. 1945. március 5-én megjelent a szerkesztőségben a diplomata-disszidenciának egy köztiszteletben álló tagja és az előfizetők címlistájának kiegészítésére ajánlkozott. E célból 24 órára kölcsönkérte a kartotékot. Két nap múlva sokszorosított névtelen levél ment szét az előfizetőkhöz a Nouvelle Revue de Hongrie megszűntéről. (L. E. mell.) A névtelen levél szétküldéséről és az NRH további munkájának megszüntetéséről utólag értesített báró Bakách-Bessenyey volt berni követ úr. A kölcsönkért kartotékot azóta sem sikerült visszaszereznem. A névtelen levél külföldi körökben általános viszolygást, a magyar diákok között pedig a legnagyobb felháborodást váltotta ki. Ez utóbbi egy márciusi ünnepi estén tüntetésben kapott kifejezést. //. Revue de la Hongrie Nouvelle 1945 május elsejére jelent meg a nevében is az új Magyarországot hirdető Revue de la Hongrie Nouvelle első száma. (L. E. melléklet) Immár hivatalos engedéllyel, nyomtatott formában. A költségek és szerkesztés gondja harmadolva oszlott meg a Magyar Nemzet Függetlenségi Frontja svájci szervezete, a kisgazdapárt itteni megbízottja: Honti Ferenc és Porges István urak között. A svájci magyarságnak ebből az alkotó