Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

könyvtár és magyar kultúrintézet létesítése lehetségesnek és szükségesnek látszik. Ugyanakkor kértem a fennhatóságot gyakorló angol hatóságok engedélyének, illetőleg hozzájárulásának kieszközlését is Miniszter Úrtól. Bár e tekintetben még az írásbeli választ nem kaptam meg, értesülésem szerint az ügy kedvező fogadtatásban részesült és így a továbbfejlesztés lehetővé vált. Kérem Miniszter Urat, hogy a következőkben előadottakat tegye elvi megfontolások tárgyává és szíves véleményét közölje velem. Amennyiben e vélemény kedvező lesz, úgy a Pénzügyminiszter Úr felé megtehetem a kezdeményező lépéseket az ügy anyagi vonatkozásában. Az ügy jelenlegi állása a következő: A magyar állam a jeruzsálemi héber egyetemen magyar lektorátust, magyar könyvtárt és magyar Kultúrintézetet szervez, megbízza annak vezetőjét - ezidőszerint Dr. Scher Tibor rabbi, önálló állami hitoktató személye áll előtérben -, gondoskodik a könyvtár alapanyagáról és a szervezés kapcsán felmerülő költségek fedezéséről. Ugyanekkor a palesztinai illetékes kultúrhatóságok a budapesti Pázmány egyetem bölcsészeti karán héber lektorátust, héber könyvtárt és héber kultúrintézetet szerveznek, kiszemelik és megbízzák annak vezetőjét és gondoskodnak a szervezéssel kapcsolatban felmerült költségek fedezéséről. A személyi kiadások fedezése úgy oldható meg még egyszerűbben, hogy a két állam kölcsönös megegyezéssel vállalja a területén működő megbízott javadalmazását. így dr. Scher Tibor jelenlegi állami hitoktatói tiszteletdíjának - jelenleg ez VII :1 - összege a budapesti egyetemen működő lektor kezeihez jut, viszont dr. Scher Tibor Jeruzsálemben kapja meg az ottani hatóságoktól a megfelelő fizetést. A dologi kiadások egyrésze is megoldható ilyen rekompenzációs alapon. Az első nagyobb költséget Dr. Scher Tibor kiutazási költsége jelenti, mely az előzetes költségekre gondolással is 200 (kettőszáz) dollár lenne legkisebb összegében. Ez azonban egyszeri kiadás. További jelentős kiadást jelent a magyar könyvtár alapanyagának beszerzése és kijuttatása. Ez mintegy 100 (egyszáz) dollárnak megfelelő összegbe kerülne. A további beszerzések már évenkénti költségvetési keretben biztosíthatók. Lényegileg azonban a kiadások megtérülnek a budapesti héber könyvtár anyagánál. A megfelelő művek jegyzékének összeállítása folyamatban. Későbbi időpontban megvalósítandó feladat lesz, hogy megfelelő tudományos, esetleg ismertető művek, füzetek kerüljenek kiadásra. E kiadásokra is elő kell irányozni 100 (egyszáz) dollárnak megfelelő összeget. Legjelentősebb lenne egy folyóirat kiadása, erre azonban belátható időn belül, éppen az anyagi keretek szűkítése miatt nem gondolhatunk. A tárgyi és szellemi irányítást e téren fenntartjuk, úgy azonban, hogy az intézmények vezetőjének kezdeményezési munkáját nem gátoljuk. A békekötés megtörténte után szükségesnek látszik a személyes kultúrkapcsolatok felvétele és fenntartása is oly módon, hogy tudósok, írók és művészek rövidebb-hoszszabb szereplésre Palesztinába juthassanak. Ezek költségei ismét teljes egészükben a magyar államot terhelnék. Az ösztöndíj adományozások során tekintettel kell majd arra is lenni, évenként vagy kétévenként egy-egy ösztöndíjas erre a területre is eljusson szaktanulmányai ki-