Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

egészítése végett. Ez külön kiadást nem jelent, mivel beilleszthető az ösztöndíjköltsé­gek keretibe. Az intézményekkel kapcsolatos előkészítő munkák egyébként tovább folynak és azok állásáról időnként tájékoztatni fogom Miniszter Urat. Kiadmányozött fogalmazvány. UMKL-XIX-I-l-e, 1946-60.681 „1. Paikert V. 23; K. Keresztury V. 27." A jeruzsálemi Magyar Intézet létrehozásával egyidőben felmerült a gondolat, hogy a Pázmány Péter egyetemen héber lektorátust hozzanak létre. A bölcsészkar 1946. május 17-én tartott ülésén állást foglal az élő héber nyelv tanítása mellett, de anyagi megfontolásokból önálló intézet létrehozását nem java­solja. (UMKL-XIX-I-l-e, 1946-46.097) 168 Jeruzsálem, 1946. augusztus 2. DR. PATAI JÓZSEF JERUZSÁLEMI EGYETEMI TANÁR LEVELE A VALLAS­ES KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERHEZ A TERVEZETT MAGYAR-HÉBER KAPCSOLATOKRÓL Excellenciás Uram, egyetemi körökben és a zsidó társadalom széles rétegeiben igaz örömöt keltett a ma­gyar kormány nemes szándéka, hogy lehetővé teszi a magyar-héber kultúrkapcsolatok létesítését. Különös lelkesedéssel fogadták az eszmét a Magyarországból származó zsidók, akik úgy érzik, hogy ez nemcsak a zsidóságnak, hanem a magyarságnak is javát szolgálná. Magam részéről már eddig is ilyen irányú működés kifejtésére törekedtem. A jeru­zsálemi héber Egyetemen előadássorozatot tartottam a magyar irodalom nagyjairól, különös tekintettel a Biblia hatására műveikben. Ezen előadások megjelentek részben a sajtóban, részben két könyvemben, amelyeket bátor vagyok mély tisztelettel Nagy­méltóságodnak beküldeni. A magyar géniusz nemes hagyományaira rámutattam a legtragikusabb időkben a zsidó nemzetgyűlésen tartott beszédemben, idézve Petőfi szavait, aki a zsidógyűlölő németeket vádolta „a nemzet és a történelem előtt a márciusi lobogó beszennyezé­séért". Szintúgy több helyen megemlékeztem arról a ma szinte szimbolikusan ható ösztön­díjról, amelyet annak idején a magyar kormánytól kaptam a középkori héber költők tanulmányozására az oxfordi Bodleánában, ami alapul szolgált „Héber költők" című ötkötetes magyar nyelvű antológiám számára. Legutóbb magyar klasszikusok műveiből fordítottam a Biblia nyelvére, hogy mint magyar költők héber antológiája jelenjen meg.

Next

/
Thumbnails
Contents