Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
2. Az első világháború befejezése óta az isztambuli német Archeológiai Intézetben Őriztetett a volt isztambuli Magyar Tudományos Intézet archeológiai könyvtára. A magyar közoktatásügyi miniszter már megtette a szükséges lépéseket, hogy ez az archeológiai könyvtár a török államnak adományoztassék, azzal a kéréssel, hogy ez a könyvtár, amely nagy számban tartalmaz értékes régebbi magyar történeti és nyelvészeti műveket, az ankarai Magyar Intézet könyvtárához csatoltassék. 3. A magyar közoktatásügyi miniszter megbízta dr. Fehér Géza professzort, folytasson az isztambuli egyetem vezetőségével tárgyalásokat abból a célból, hogy ez az egyetem egy magyar lektorátust, illetőleg tanszéket létesítsen. Ennek a tisztségnek betöltésére a magyar közoktatásügyi minisztérium Fehér Géza professzort ajánlja, akit egyidejűleg a magyar-török kulturális kapcsolatok kimélyítésével is megbízott és ebből a célból még az elmúlt év novemberében Isztambulba leküldött. 4. Törökország és Magyarország a múltban is küldött egymáshoz kölcsönösen ösztöndíjasokat, akiket mindig a küldő állam látott el anyagilag. Az 1946/47. tanév második felére két fél-féléves ösztöndíjast kívánunk Törökországba küldeni. Az egyik Dengyel Tibor rajztanár, aki grafikai tanulmányok végzésére, a másik ösztöndíjas Takách Harold gépészmérnök, aki a vasutak villamosításának tanulmányozására kíván Törökországba menni. Nagy megtakarítást jelentene, ha a jövőben a török és a magyar kormány csereösztöndíjakat létesítene, minél nagyobb számban. A Magyarországra érkező ösztöndíjasokat lakással és teljes ellátással, valamint havi 200 forint zsebpénzzel látnánk el. 5. A Magyar Közoktatásügyi Minisztérium az ankarai opera és a zenekonzervatórium felszólítására 35 személyt hozott javaslatba, akik mint zenetanárok, szóló énekesek és táncosok, karénekesek és táncosok, valamint a teljes zenekaroknál nyerhetnének elhelyezést. A személyek kiválogatásáról - tudomásunk szerint - az ankarai Közoktatásügyi Minisztérium művészeti osztályából, az ottani zenekonzervatórium vezetőségéből és a magyar követség képviselőjéből alakított szűkebb bizottság döntene. A Magyar Közoktatásügyi Minisztérium az alkalmazandó művészek ellátása, elhelyezése és családtagjaiknak kinttartózkodása ügyében az ankarai magyar követség útján kérdést intézett az illetékes török hatóságokhoz. 6. A Magyar Zeneművészek Szabad Szervezete szívesen vállalkozik arra, hogy török zenére való tanulmányokat és cikkeket a Magyar Zenei Szemlében elhelyez és ugyanilyen tárgyú tanulmányok és cikkek elhelyezését kérné török szakfolyóiratokban. Ugyanez a Szervezet szívesen vállalkoznék magyar-török kották cseréjére a két ország zenéjének kölcsönös bemutatása céljából. 7. Talán megvalósítható volna a két ország zenéjének kölcsönös bemutatása céljából magyar zenekaroknak Törökországban, török zenekaroknak Magyarországon való szerepeltetése. Ebből a célból magyar részről tekintetbejöhetne a Magyar Államvasutak zenekara és esetleg a budapesti Székesfővárosi Zenekar. 8. A világhírű, múlt évben elhalt Bartók Béla magyar zeneszerző és népi zenék nagy kutatója az 1930-as években Törökországban népzenegyűjtést végzett, melynek eredményeképpen mintegy 400 török dallam van fonográflemezeken megörökítve. Ezeket
