Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

A STOCKHOLMI MAGYAR KÖVETSÉG JELENTÉSE A KÜM-NAK OLÁH GUSZTÁV OPERAHÁZI FŐRENDEZŐ VENDÉGSZEREPLÉSÉRŐL Jelentem, hogy Oláh Gusztáv, a Magyar Operaház főrendezője, befejezte itteni működését és visszautazott Budapestre. Amint már 2487/1946. számú jelentésemben erre utaltam, Oláh Gusztáv megérkezése után a követségen sajtófogadás volt, amelyen Oláh Gusztáv beszámolt a magyar zenei életről. Annak idején valamennyi stockholmi lap közölte Oláh Gusztáv beszámolóját. Október 17-én a stockholmi Operában az „Igor herceg" reprize volt, amely felújításban Oláh Gusztáv vállalta a rendezői szerepet Issay Dobrowen mellett, aki egyúttal a zenekart is vezényelte. A svéd lapok kiemelték a két művésznek fontos szerepét a repriz körül és egyúttal azt is megírják, hogy Oláh Gusztáv Budapesten ismerkedett meg Dobrowennel és azóta tartják fenn egymás között a kontaktust. A bemutatóról szóló tudósításban a svéd lapok rendkívül melegen emlékeznek meg Oláh Gusztáv rendezői talentumáról, kitűnő munkájáról, akinek képei szuggesztív színűek, rendkívül mély benyomást kelt építészeti művészete, amely előkelően romantikus. Egyik svéd lap Oláh Gusztávot a kiváló svéd rendezővel, Thorolf Jansonnal emeli egy szintre, azt írva, hogy Oláh Gusztáv emlékeztet Thorolf Janson működésének csúcspontjára. Oláh Gusztáv a magyar Thorolf Janson. Egyébként a svéd opera azzal a tervvel foglalkozik, hogy Verdi „Traviata"-jának a reprizét a tavasszal előkészíti és meg akarja nyerni Oláh Gusztávot, hogy vállalja el a rendezést. Oláh Gusztávnak ez a szereplése rendkívül nagyjelentőségű kultúresemény, magyar szempontból annál örvendetesebb, mert köztudomású, hogy a stockholmi Opera, bár magánénekesekben nem versenyezhet a világ legelső Operáival, de rendezés dolgában oly pazar, hogy valóban kitüntetésszámba megy, ha egy magyar művész még az egész világon híres svéd rendezés mellett is ennyire elismerést talál a svéd zeneértő publikumnál és a sajtóban. Ez alkalommal bátor vagyok felhívni Külügyminiszter Úr figyelmét arra a körülményre, hogy a magyar lapok alig foglalkoztak Oláh Gusztáv stockholmi szereplésével. Talán nem ismerték fel ennek jelentőségét, talán nem lettek megfelelően instruálva. Bizonyos azonban, hogy a mai külpolitikai helyzetünkben éppen az ilyen kulturális események, kiváló teljesítmények rendkívül hasznosak a mi kis országunkra. Arra kérem Külügyminiszter Urat, szíveskedjék a sajtóosztály útján a lapokat Oláh Gusztáv szerepléséről informálni, azon felül jelentésemnek egy példányát a Vallases Közoktatásügyi Minisztériumhoz áttenni. Böhm Tisztázat, UMKL-XLX-J-l-k, 1946-61953/6. követ