Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Stockholm, 1947. február 1. _ DR. LOTZ JÁNOS, A STOCKHOLMI EGYETEMI MAGYAR INTÉZET IGAZGATÓJÁNAK JELENTÉSE A VKM-NEK A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁRÓL A SVÉD EGYETEMEKEN Tisztelettel jelentem, hogy tegnap, január hó 31-én tárgyalást folytattam Collinder Björn egyetemi tanárral a magyar nyelvnek a svéd egyetemeken való tanítása ügyében. Collinder a finnugor nyelvek professzora az uppsalai egyetemen, magyarul kiválóan beszél és Magyarországot jól ismeri. A svéd egyetemi adminisztrációból következőleg a magyar tanítás az állami egyetemeken Collinder szakvéleményétől függ és őt megkerülni nem lehet. . A kérdést az tette aktuálissá, hogy svéd egyetemeket a mostani tavaszon erősen kiépítik főként a humanisztikai tárgyakból (a természet- és orvostudományokat már tavaly kifejlesztették). Az Előkészítő Bizottság terjedelmes nyomtatott jelentése körüli elvi vitában kialakult szempontok közül a magyar nyelv tanítását is lényegében érinti a lektorkérdés. Az álláspont az, hogy a svéd egyetemek a jövőben nem szándékoznak elfogadni külföldi államok által fizetett lektorokat. Erre több dolog késztette őket. így egyszer anyagi okokból kicserélték a köztársasági érzelmű spanyol lektorokat, ami most igen kellemetlen; a háború alatt több állam felhasználta a lektorokat jelentések beszerzésére; ezenkívül a személyek kiválasztására sincs általában befolyásuk a svéd hatóságoknak. Ezeket a nehézségeket most egy csapásra meg akarják oldani. A tárgyalások eredménye a következő volt: Az Előkészítő Bizottság javaslatán felül, mely 9000 svéd koronát biztosított évenként a magyar oktatás részére, Collinder még lépéseket tesz abban az irányban, hogy a stockholmi egyetem humanisztikai kara javaslata értelmében a stockholmi tanszéket teljes összegében biztosítsák svéd részről; hogy a vizsgáztatási jog is átszármazzék a tanszék birtokosára; hogy a Stockholmi Egyetemi Magyar Intézet működése legalább részben svéd pénzből fedeztessék; hogy Uppsalában külön magyar lektorátus állíttassák fel (ennek a lépésnek eredményessége kétes; ha nem sikerül a terv, akkor a stockholmi állással kapcsolják össze; egy ember is elláthatja a két feladatot, lévén Uppsala Stockholmtól alig egy órányira vonaton); hogy Svédországba rendszeresen magyar nyelvész specialistákat hívjanak meg a jövőben hosszabb előadássorozatra. Ezzel szemben nem tartja semmiképpen sem időszerűnek Collinder - s nekem is teljesen ez a véleményem -, hogy egyelőre lektorátus állíttassák fel Lundban és Göteborgban. (A lundi lektorátus pár év múlva lehet aktuális, mikor az ott tervezett finn