Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

SVÁJC 143 Genf, 1945. november. HUBAY MIKLÓS MANIFESZTUMTERVEZETE SVÁJCI MAGYAROKHOZ A MAGYAR IRODALOM PÁRTOLÁSA ÉRDEKÉBEN. MAGYAR ÍRÓK NYUGAT-EURÓPAI KIADÁSA Néma gyermek minden kismagyar S a nagyvilág nem érti a szavát (Kosztolányi) Negyven évvel ezelőtt Nyugat nevével zászlaján indult el a magyar irodalomnak legtermékenyebb forradalma, négyszáz év óta Nyugat nevével szívében írt vagy nem írt mindaz, aki írónak teremtődött Magyarországon, de hiába volt a Balassáknak, Vitéz Mihályoknak minden szemérmes reménye, hiába hullott Petőfinek vére „minden rabszolganépért", Madách is hiába hágott kozmikus színekre: a magyar irodalom átka fel nem oldódott, nyelvének gazdag szigetjéről jelbeszéddel szavalt csak Európának, mint egy szárazra vetett süketnéma. Azután nyíltan kimondták Nyugat megváltó szavát. Ady az Óceánba akar befutni, Kosztolányi a Nobel-díjról álmodik a stockholmi műtét narkózisában, Babits eljut a San Remo-i jutalomig, Kuncz, Karinthy, Márai, Illyés végre egy-egy francia kiadásig. De mi ez irodalmunk mesés gazdagságához képest? Temérdek a mi mondanivalónk Nyugat számára! Bűvölésére, okulására tele titokkal és mesével a magyar költészet. Szabad folyást kapva, bizony regényeink sem csökkentenék szintjét Európa epikus vízrendszerének. Esszéistáink humanizmusa pedig eléggé nemes hajtású, hogy oltógally legyen az emberi művelődésben. Hogyan értesse meg a „néma gyermeknek" szavát legalábbis anyja: Európa? Nyugaton élünk. Nyugat a mi számunkra nem remény és program, hanem realitás. Ennek a realitásnak nevében kezdtük tehát meg a Magyar Irodalom nyugat-európai kiadását, a MINK-et. A magyar szellemnek méltó megvalósítását. Népek hazája, nagyvilág... (Vörösmarty) Az nem lehet, hogy a világ színe előtt ma néhány ostoba hadigazember tanúskodjék egy nép erkölcseiről és szellemi függetlenségéről, hogy az ész, erő és akarat hiába nyilatkozzék meg egy nemzeti géniuszban, hogy az ítéletnél, nyíltan kimondva: a béke-