Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Sashegyi Oszkár asszisztens. Működésük ismertetésében tekintetbe kell venni, hogy a bécsi viszonyok között nemcsak hivatalos tudományos és közigazgatási munkájukat kell ellátniuk, hanem a tekintélyes bécsi magyar kolónia összefogását és kulturális gondozását is. Miskolczy Gyula az intézet vezetése, képviselete, tudományos ügyeinek ellátása és az igazgatás revíziója mellett vendégtanára volt a bécsi egyetemnek, hol teljes óraszámmal adott eló' mindkét szemeszteren át, vezetője a magyar levéltári kor­mánybizottságnak, egyben azonban elnöke volt a Magyar Demokratikus Egyesületek Bécsi Központjának és elnöke a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek. Szende Károly május 1-je óta igazgatóhelyettesi minőségben működik, ő végzi az anyagi és személy­zeti ügyekből adódó munkát, de behatóan foglalkozik a bécsi magyar egyesületek életével is. Ügyszerető, megbízható és lelkiismeretes tisztviselőnek bizonyult. Fe­renczy Géza a két nagy könyvtár teendőinek ellátása mellett a magyar nyelv lektora volt a bécsi egyetemen, ügyv. alelnöke a Bécsi Magyar Iskolaegyesületnek és funkcio­nárius más magyar egyesületekben is. Sashegyi Oszkár asszisztens május 1-jéig intézte az anyagi és személyzeti ügyeket, azóta az évkönyv szerkesztésével foglalkozik, de le­véltári delegátusi minőségében ellátja a magyar tudományos köröktől érkező megke­reséseket is. A személyeken, a tisztviselőkön keresztül az intézet ekként messze szét­ágazó, sokrétű magyar kulturális működést fejt ki, mellyel behálózta Bécs kulturális talaját és igyekezett az itt élő több ezer magyart megtartani hazájuk és népük művelt­ségével való kapcsolatában. Működését mind a két vonalon siker kísérte. A bécsi magyar kolónia kulturális ügyeivel való beható foglalkozás befolyással volt az intézet székházának kihasználására is. Miután az amerikai szolgálatban levő osztrák polgári őrség kiürítette a házat, s a Magyar Vöröskereszt bécsi kirendeltsége még az elmúlt év nyarán beszüntette működését, csupán néhány szoba maradt meg a hazaté­rők ideiglenes elhelyezésének szolgálatában. A gyakorlat azt mutatta, hogy kevés ilyen hazatérő akadt, s ez a körülmény, de más szempontok figyelembevétele is arra bírta a vezetőséget, hogy f. év május 26-án megszüntesse ezt az intézményt is. Az épü­letben lakik még jelenleg a hazaviteli kormánybiztosság néhány tisztviselője, s benn maradtak egyes osztrák kulturális szervek is, bentlakásuk több tekintetben előnyt je­lentett, kárral viszont nem járt, mert úgysem állott volna módunkban bebútorozni az általuk elfoglalt szobákat, mivel berendezésünk jelentékeny része az 1944. és 1945. években tönkrement vagy legalábbis erősen megsérült. A pillanatnyilag alig értékesít­hető szobákat, amennyiben azok az intézeti épület perifériáján feküsznek, arra hasz­nálta fel a vezetőség, hogy a bécsi magyar egyesületeknek helyiséget juttasson. Előadó­és hangversenytermünket is készséggel átengedtük az egyes magyar egyesületeknek nagyobb szabású rendezményeik, hangversenyeik, előadásaik vagy színjátszásuk cél­jaira. Az eredmény örvendetes volt, mert a bécsi magyarság olyan pezsgő kulturális működést fejtett ki, amelyhez foghatót más nemzet Bécsben élő fiai nem tudtak fel­mutatni. A rendszeres munka felvételének egyik fontos előfeltétele a háborús károk kijavítása volt. Bécsben azonban hosszú ideig nem akadt sem szakmunkás, sem építőanyag. Az 1948. év kezdete óta kedvezőbbé vált a helyzet, de április l-jén új átszámítási

Next

/
Thumbnails
Contents