Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

5. 1947. február 4-én Szervánszky Péter és Sólymos Péter hangversenyeztek. 6. 1947. március 28-án Miskolczy Gyula tartott előadást „Der Wiener Geist im Vormarsch und der Völkerfrieden im Donauraum" címen. 7. 1947. április 25-én volt dr. Balázs János min. osztálytanácsos előadása: „Strömungen in der ungarischen Literatur von heute". Közreműködött Irmgard Mader, a Burgszínház művésznője. 8. 1947. június 9-én Kress Géza és Wehner Tibor tartottak szonátahangversenyt. Közreműködtünk továbbá a magyar anyag összeállításával egy 1947. február 24-én, osztrák szerv által tartott „Nachbar-Mensch", Aus der Neuen Literatur und Musik der Ungarn, Tschechoslowaken und Jugoslawen c. előadáson. Mind a hangversenyeket, mind az előadásokat számos és hozzáértő közönség látogatta. Ezt a tényt külön ki kell emelni, mivel Bécsben oly rengeteg előadás, hangverseny és egyéb kulturális megnyilatkozás volt az elmúlt idényben, hogy a közönség belefáradt, eltompult, s más külföldi szervek gyakran értékes rendezményekre sem tudtak 40-50 személynél többet összehozni. Az intézet kötelességének érezte azt is, hogy a bécsi magyar kolónia érdeklődését szellemi téren kielégítse. Megkönnyítette ezirányú munkáját az a kedvező körülmény, hogy a főigazgató egyben a Magyar Demokratikus Egyesületek Bécsi Központjának elnöke, mondhatni a bécsi magyar kolónia feje volt, s így elgondolását el tudta fogadtatni az egyesületekkel. A többrétű elgondolás egyik pillére egy „Munkásakadémia" berendezése lett volna, heti előadásokkal olyan kérdésekről, amelyek felvilágosító programunkba beleilleszkedtek. A hosszú tél, a tüzelőhiány és a világításban való rendetlenség áthúzta a számításunkat. Csak húsvét után lehetett megkezdeni az előadásokat s a nagy meleg beálltáig csak kilencet lehetett belőlük megtartani. Ezek a következők voltak: 1. Miskolczy Gyula: A magyar parasztkérdés története napjainkig (három előadás). 2. Boglár Gyula: A modern technika és a mindennapi élet (két előadás). 3. Ferenczy Géza: A magyar nép két nagy költője: Petőfi és Ady (három előadás). 4. Dér Béla: Semmelweis Ignác (3 előadás). Minden előadás után zenei félórát tartottunk, amelynek keretében a modern magyar zene mestereiről és legfontosabb műveiről iparkodtunk képet nyújtani rövid bevezető előadás és bő illusztrálás keretében. Hat ilyen kisebb hangversenyt Wehner Tibor tartott, mellette azonban Szécsi Magda (hegedű), Lukács Pál (brácsa) és Vera Viola (ének) is szívesen bocsátották művészetüket a Munkásakadémia rendelkezésére. Hangsúlyozni kell, hogy a viszonyok mostohasága és a kezdeti nehézségek miatt a Munkásakadémia első évi működését csak tapogatózásnak, ízelítőnek lehet tekinteni. Az a célunk, hogy a jövőben a kollégistákat bekapcsoljuk az ilyen irányú munkába, s az itteni magyar akadémikusok és a magyar munkás ifjúság összefogásával kulturális munkaközösséget alkotunk." „Az előadottakból kitűnik, hogy bár sok nehézség, sok hiány fedezhető fel az intézet 1946/47. évi működésében, az mégis céltudatosan iparkodott megfelelni hivatásának, iparkodott átmenteni mindazt, ami megfelel célkitűzésének, megtartotta azt