Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
szobák jelentékeny részét (kilenc, ill. tíz helyiséget 17 ággyal) a külföldre kivitt javak visszaszállítására felállított kormánybiztosság tisztviselői foglalnak le, akik szintén nem zavarják az intézet működését. Megemlítendő még, hogy az összes kulturális és szociális célkitűzésű magyar egyesületeknek palotánk adott szállást, s hogy ennek a körülménynek köszönhető, hogy működésüket a bécsi magyar kolónia érdekében újból megkezdhették. A vezetőség egyik fő feladatának a háborús károk kijavítását, valamint az ostrom alatt és után elkallódott felszerelés pótlását tekintette. Áttérve az intézet belső életére, az igazsághoz híven meg kell állapítani, hogy az kívülálló okokból nem volt mindig kedvezőnek mondható. A vezetőség a legjobb akarattal sem tudott segíteni a bajokon. Nem tudott több fűtőanyagot beszerezni, nem tudott az éhezésen segíteni, sok átfutó vendégnek felszerelés híján szállást adni, ami nem egyszer panaszra adott okot. Szellemi és tanulmányi téren is voltak hiányok. Igaz, hogy a vezetőség iparkodott szakszerű útbaigazítást adni, összeköttetései felhasználásával megkönnyítette a kutatást, de ennél tovább nem mehetett a belső élet kiépítésében. Ezt nemcsak arra kell visszavezetni, hogy a munkahelyeket hosszabb időre igénybe vevők érdeklődésében nagy volt a különbség, vagy hogy hiányzott sokaknál az elmélyedésre való készség, hanem a külső körülmények mostohaságára is. Nem tudott a hosszú téli hónapokban egyetlen közös helyiséget sem füttetni. Nem tudott német tanfolyamot berendezni, mert az ösztöndíjasok és egyéb bentlakók a legkülönbözőbb időkben foglalták el helyüket, volt, aki már októberben megjelent, volt, aki csak tavasszal, úgyhogy az oktatás lehetetlen volt. Ezért nem tudott pezsgő belső élet kialakulni gondolatcserével, szaktémákból való előadásokkal és vitaestékkel. Reméljük, hogy az utazási nehézségek enyhülésével sikerülni fog a termékeny harmonikus szellemet újból feléleszteni, amely a bécsi intézetet a múltban kitüntette. Hasonló nehézség, ti. a bizonytalanság, hogy egy-egy előadó a kitűzött időre meg tud-e jelenni, hátrányosan befolyásolta az intézetnek azt a törekvését is, hogy a magyar tudomány és művészet eredményeit és képviselőit rendezményei keretében megismeretesse a bécsi közönséggel. A vezetőség ezen a téren is elkövetett mindent, hogy a kulturális kapcsolatok kiépítésének ezt az értékes módját átmentse. Az elmúlt tanulmányi évben a következő rendezményekről számolhatunk be: 1. 1946. október 5-én, a Bécsi Magyarok Demokratikus Bizottságával együtt, hazafias ünnepélyt rendeztünk. 2. 1946. október 29-én a Végh-vonósnégyes hangversenyezett nálunk és mutatta be magyar zeneszerzők műveit. 3. 1946. november 12-én dr. Kurt Frieberger min. osztályfőnök tartott előadást „Österreich und Ungarn - Das Erinnerungsbild eines Menschenlebens" címen. 4. Bíró Antal, Böhm Lipót, Reigl Judit és Zugor Sándor magyar festők kiállítást rendeztek a Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesületének rendezésében a mi támogatásunkkal, a megnyitáson (1946. november 13.) Miskolczy Gyula tartotta a megnyitó beszédet, Ferenczy Géza a vezetést, Szécsi Magda és Szervánszky Péter, mindketten az intézet lakói, zeneszámokkal működtek közre.