Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
magyar tisztviselők működtek Bécsben kulturális téren, nem szólva a Pázmáneumról: a Történetkutató Intézet és a Collegium Hungaricum kurátora, akinek feladata a két intézmény képviselete és a pénzügyekre való felügyelet volt, a Történetkutató Intézet igazgatója és titkára, a Collegium Hungaricum igazgatója, gondnoka, titkárnője és Ferenczy Géza mint ingyenes könyvtárnok, továbbá két levéltári delegátus. Azóta új állások betöltése vált szükségessé, a bécsi egyetem vendégtanáráé, a bécsi egyetem lektoráé, és a múzeumok és könyvtárak melletti delegáció ellátása. Tehát a kilenc régi tisztviselő mellett még három új állás betöltéséről kellett gondoskodni. Bécsbe helyezésem, 1936. január 1-je óta, a fokozott centralizálás következtében egyik állást a másik után meg lehetett szüntetni, úgyhogy ma Paulinyi Oszkár dr. kiválása után összesen két tisztviselő, Miskolczy Gyula és Ferenczy Géza, valamint egy asszisztens látja el az egész kulturális munkát. Miskolczy mint főigazgató betölti a kurátor helyét, igazgatója a Történetkutató Intézetnek és a Collegium Hungáriáimnak, tanára a bécsi egyetemnek, vezetője a levéltári delegációnak és egyben ellátja a múzeumok és könyvtárak melletti delegátus feladatát is. Ferenczy Géza lektora a bécsi egyetemnek, könyvtárnoka a Kulturális Intézeteknek, azonban könyvtárnoki működése mellett segédkezik a tudományos jellegű adminisztrációban is. Sashegyi Oszkár asszisztens főfeladata az lesz, hogy Paulinyi Oszkár távozása után iparkodjék mint levéltári delegátus megismerni és rendezni a levéltárak anyagát, a mellett segédkezik a főigazgatónak az intézetek anyagi adminisztrációjában. Mindezekhez azonban még hozzá kell számítani azt a munkát is, amelyet a fent említettek a magyar kolónia érdekében kifejtenek. A Miskolczy iránt pártállástól függetlenül megnyilvánuló bizalom őt valószínűleg az egyesületeket összefogó szervezet elnökévé fogja megtenni, ami kulturális és társadalmi kötelezettségeket jelent a számára, aminthogy már eddig is nemcsak az intézetben, hanem az egyes egyesületekben is tart előadásokat, s ezen felül elnöke az Iskolaegyesületnek. Ferenczy mint az Iskolaegyesület alelnöke a lelke az itteni magyar oktatásnak, a mellett a bécsi magyarok charitatív gondozásában is vezető szerepet játszik és ugyancsak segédkezik minden kulturális jellegű rendezvény előkészítésében. Magától értetődik, hogy mindkettőjük munkája nagyon sok, szinte felülhaladja az egy ember munkaerejéhez szabott feladatokat. Sashegyi dr. jól beválik ugyan, azonban az ő munkaerejét csak mérsékelten szabad igénybe venni, mert neki viszont, mint már említettem, fel kell készülnie elmélyedő tanulmányokkal delegátusi munkájának végzésére. Meg kell még jegyezni, hogy csak Miskolczy és Ferenczy működnek mint külföldre beosztott tisztviselők, míg Sashegyi magyarországi fizetését kapja és azonfelül bizonyos ellátmányt az intézet pénztárából az ösztöndíjak terhére. A jelenlegi állapot egy nagy veszélyt rejt magában: annak, aki kulturális munkában látja feladatát, nem elég munkáját elvégeznie, hanem képeznie is kell magát, áll ez Miskolczyra, akinek mint egyetemi tanárnak katedrája miatt követnie kell a szakirodalom fejlődését és mint főigazgatónak, valamint hivatalos magyar tanácsadó szervnek állandóan figyelemmel kellene kísérnie a hungarológia területét. Hasonló a helyzet Ferenczynél is. Ez ideig kettőjüknek sikerült munkájukat zökkenők nélkül elvégezniük, de a közeljövőben súlyos feladatok előtt állanak. A könyvtárat jelenlegi
