Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

román és egyéb akadémiák úgy biztosítanak minél nagyobb erkölcsi erőt intézetüknek, hogy kiváló tudósokat „tanácsadói minőségben" kapcsolnak az intézethez. Rövidesen részletesen megokolt javaslatot szándékozom Miniszter Úr elé terjeszteni, melyben javasolom, hogy a magyar tudomány néhány olyan kiemelkedő tagjának, akiket munkásságuk Itáliához, vagy Rómához köt „állandó tagságot" adományozni szíveskedjék. Az illetőknek kötelességük lenne minden évben legalább egy hónapot az Intézetben tölteni, de joguk lenne egy teljes félévet itt dolgozni. Vendégellátásuk fejében részt vennének az Intézet belső oktatásában. Egyelőre három, illetve négy ilyen tudósra gondoltam. Ezek: Alföldy András, Genthon István, Kerényi Károly és Veress Sándor lennének. Nem lennék azonban ellene más kiváló tudósok megbízásának sem. Mindenesetre anyagi teljesítőképességünket is számba kellene venni. Ui. a vendégkutatók intézményét a Minisztérium illetékes üo.-jával egyetértve feltétlenül fenntartandónak vélem. Annál inkább, mert a többi külföldi intézetek ugyanilyen irányban haladnak. Példának okáért az ismert svéd író, Axel Munthe, a római svéd intézetnek ajándékozta a Villa San Michelét Capriban. Az intézet igazgatója francia és magyar példára képzőművészek mellé zenészeket, írókat, újságírókat kívánna kiküldeni ebbe a fiókintézetbe. Egyebekben jelentem, hogy a svájci kormány történeti intézetet állít fel Rómában. Az elmúlt hónap utolsó nagy jelentőségű, bennünket közelről érdeklő tárgyalássorozata, az „Erasmus" nemzetközi bibliográfiai folyóirat körül forgott. A folyóirat kiadója, Kollár Kálmán régi barátom, két hétig az Intézet lakója volt és arról tárgyalt, hogy a folyóirat nemzetközi alátámasztására egy „Sodalitas Erasmiana"-t alapítanának belga, holland, francia, angol, olasz és más népek részvételével, a folyóirat szerkesztőségét pedig Rómába helyeznék. A folyóiratnak első háromnyelvű kiadása mellett lenne egy-egy kizárólag angol, francia, olasz kiadása. A magyar kormány részéről egyelőre elégséges hozzájárulásnak látszana, ha a terv megvalósulása esetén, a szerkesztőbizottság belga és magyar titkárának lakást biztosítana a Magyar Intézetben és magyar titkárul a szerkesztésben kiválóan jártas angolul értő szakembert delegálna. És természetesen fizetné. Mind a kiadó, mind pedig külföldi magyar körök részéről igen szerencsésnek tartanák, ha dr. Gál István, a Magyar Könyvtári Központ helyettes vezetője lenne delegálható. A tárgyalások további előrehaladásáról tájékoztatni fogom Miniszter Urat, Ezzel zárom is Intézetünk márciusi jelentését és arra kérem Miniszter Urat, valamint munkatársait, hogy munkánkban támogatni szíveskedjenek. Különösen kérjük anyagi ügyeink méltányos és gyors elintézését, hogy teljesen a munkának szentelhessük magunkat és megvalósíthassuk célkitűzéseinket. Teljes tisztelettel Kardos Tibor dr. egyetemi ny. r. tanár, igazgató Tisztázat. UMKL-XIX-I-l-e, 1947-68.614