Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

készsége igen nagy erkölcsi gyarapodására vált az Intézetnek. Egyik eredménye az ő hangversenyének, hogy a Nemzetközi Hangversenyrendező Iroda ezentúl minden hangversenyre kiküldi az embereit és azok az olasz és magyar művészek, akik az Inté­zetben szerepelnek, számíthatnak reá, hogy siker esetén azonnal szerződést kapnak. Evvel a lehetőséggel természetesen módjával és óvatosan kell élni, hogy erkölcsi tő­kénket ne kockáztassuk. Itt említem, hogy megkezdtük az előkészületeit egy nagysza­bású Kodály-estnek. A S. Cecília Akadémia rendezésében októberben tartanánk a Teatro Adrianoban. Előadásra kerülne a rádió énekkarnak közreműködésével Vit­torio de Sabata, a legnagyobb olasz karmester vezényletével a „Te Deum", a „Maros­széki táncok", valamint a „Jézus és a kufárok". Nagyon kérném a X. üo. és a művé­szeti ü.o. sürgős segítségét. Az Intézettől ui. azt kérik és várják, hogy a kottaanyagot megszerezzük kölcsönbe és azt is, hogy Kodály Zoltán személyes megjelenését bizto­sítani tudjuk. Mi innen el tudnánk küldeni a S. Cecília Akadémia, a rádió és a Magyar Intézet ünnepélyes meghívását, de kérnénk a Miniszter Urat és a művészeti üo.-t, járjon közbe, hogy ez a meghívás el is fogadtassék. A Mester az Intézet minisz­teri lakosztályának vendége lenne és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumra csu­pán útiköltsége hárulna. A magyarság ügyének kimondhatatlanul sokat használna Kodály Zoltán megjelenése, és az a benyomásom, hogy felejthetetlenek lesznek szá­mára itt-tartózkodásának napjai, vagy hetei. Ehhez kell még megjegyeznem, hogy a Bartók-verseny iránt nagy az érdeklődés, de még mindig nem kaptunk semmi részletes tervezetet. Intézetünk adminisztrációja igen nagy mértékben megnövekedett és nem is lehet rá számítani, hogy csökkenni fog. Az ösztöndíjasok segítsége nélkül nem tudjuk kel­lőképpen lebonyolítani, amint erre vonatkozóan felterjesztést tettem. Kívánatos, hogy Intézetünk titkárja megkapja az őt megillető külföldi fizetést. Csak így várhatjuk el tőle, hogy erején felül szentelje munkáját az Intézetnek. Az Intézet március folya­mán teljesen befejezte a budapesti Orsz. Könyvtár Központ által cserébe küldött könyvek továbbítását. Intézetünk emelkedő becsületének némi jele, hogy a lengyel kormány itt időző kulturális kiküldöttei Matteo Glinsky kíséretében megjelentek ná­lunk, hogy a Magyar Intézet újjászervezésének irányelveit és eredményeit megismer­jék, és több tekintetben mintául vegyék. Egy másik jóleső látogatásunk is volt: Erik Sjöqvist a Rómában megalakult Associazione Internazionale di Archeológia Classica svéd elnöke járt nálam és felkérte általunk a magyar tudományosságot, hogy egyrészt szolgáltasson magyar anyagot a nemzetközi társulat folyóiratának, a Fasti Archeolo­gicinek, másrészt a Római Magyar Intézet delegáljon valakit a társulat igazgatótaná­csába. Indítványomra dr. Alföldy András egyetemi tanár urat kérték fel az igazgató­tanácsba, a magyar bibliográfia összeállítására pedig dr. Oroszlán Zoltán egyetemi tanár urat és dr. Nagy Tibor múzeumőrt. Az összes szükséges felvilágosításokat és fel­kérő leveleket elküldtem az illetékeseknek. Meg kell jegyeznem Alföldy professzor úr felkérésével kapcsolatban, hogy a jövő évben több hónapos tanulmányútra lenne szüksége, elsősorban Rómában kellene kutatnia. A vendégtagság intézményével le­hetne megoldani lejövételét, vagy pedig lenne egy még megfelelőbb mód. A helybeli 25 Dokumentumok

Next

/
Thumbnails
Contents