Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
tétlen feltétele a beszélgetéseknek. E levelekben arra kértem őket, hogy premièrejeikről értesítsenek és jegyet rezerváljanak számomra, amelynek árát természetesen megtérítem. A válaszok a postasztrájk miatt a hónap elején érkeztek meg, általában hangsúlyozták, hogy az érdeklődést rendkívül köszönik s kellemesen lepi meg őket. Ez arról győzött meg, hogy nem minden ország kulturális attachéja jött rá, hogy kéréssel is lehet örömöt szerezni. Kérésemet különben nem értették félre, mert következő premiere-jükre általában tiszteletjegyet mellékeltek, amely módot ad arra, hogy az itt bemutatott darabokról kis pro domók formájában színházainknak beszámoljak s erről őket értesítsem. E beszámolókat hamarosan megkezdem s azt fogom kérni, hogy a kulturális osztály a színigazgatóknak továbbítsa. A Comédie Française secrétaire generálja hosszabb levélben válaszolt, amelyben, az érdeklődést köszönve, azt az óhaját fejezte ki, hogy adjak alkalmat neki valamikor személyes találkozásra, a minket érdeklő kérdések megbeszélésére. Ezt megfelelő formák közt, január elején meg is rendezem. A francia rádió felkérésére felszólaltam ama műsorszámukban, amelyben a párizsi magyar ösztöndíjasokat kérdezték és énekeltették. A műsorszám befejezéséül a következőket mondottam: „En parlant des relations culturelles franco-hongroises, je me permets de citer la phrase par laquelle j'ai terminé un de mes livres consacré à la France. Lors de la guerre de 1940, je me suis trouvé à Paris, avec une bourse du Gouvernement français et, après avoir assisté aux tristes événements du printemps 40, je n'ai pas perdu ma foi en la mission de la France éternelle. J'ai terminé par les paroles auxquelles je crois toujours : si la France cessait de donner des greffes, les vergers de l'Europe produiraient des fruits amers. Je souhaite donc que les étudiants étrangers - et parmi eux les Hongrois - en rentrant dans leur pays, restent les ambassadeurs de l'esprit français." 2. A franciaországi magyarokkal a kapcsolat tartása két, meglehetősen jelentékeny elfoglaltságot adó feladatkört hoz magával. Egyik : a Franciaországban élő magyarok és demokratikus szervezetük, a másik : a Franciaországban hivatalból, előadásra, kiküldetéssel, vagy ösztöndíjjal érkező magyarok dolga. A Franciaországban élő magyarok demokratikus szervezetének felkérésére megjelentem ifjúsági csoportjuk (MADISZ) egy összejövetelén, előadást tartottam a nőszervezetben (a kurucköltészetről), előadást tartottam a képzőművészcsoport fogadásomra rendezett teáján, megjelentem a párizsi magyar patronage tanítványai számára rendezett karácsonyestjén, fogadtam a képzőművészek delegációját, amely azt az óhaját fejezte ki, hogy a magyar kormány ne csupán az otthoni, hanem a párizsi magyar művészeket is támogassa. A magam részéről ennek akadályaira mutattam rá, ismervén a hazai takarékos szemlélet okait és kihatásait. Felvetették egy, a műveikből rendezendő hazai kiállítás tervét, amit helyeseltem, mert művészekről lévén szó, bölcsebbnek tartom, ha nem csupán a szervezet tisztikarával ismerkedünk meg, hanem a művekkel is. Ellene voltam azonban annak, hogy a jövő év március idusára tervezzék kiállításukat, és azt javasoltam, hogy inkább a másik jubileumi fókusz, a magyarok
