Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
nem tudta magát elhatározni, hogy ebben a kérdésben a magyar kéréseknek megfelelően döntsön, mert a professzorok egy része abban a hiszemben, hogy egy, a magyar állam költségén felállítandó tanszékről van szó, ellenezte annak felállítását azzal az érveléssel, hogy a tanszék szükségképp politikai propaganda eszközévé válna. Úgy magam, mint munkatársaim, valamint francia barátaim az utóbbi hetekben mindent elkövettek, hogy az illetékes francia tényezőket ennek a felfogásnak helytelenségéről meggyőzzék. Információim szerint Joxe államtanácsos, a francia külügyminisztérium kulturális osztályának directeur generálja, magáévá tette azt a felfogást, hogy egy ilyen magyar intézet felállítása és a magyar oktatás megkezdése időszerű, tekintve, hogy a magyar kormány is mindent megtett a budapesti francia intézet felállítása érdekében, és francia-magyar kulturális egyezmény aláírása is esedékes, amely kultúregyezmény szelleme megkívánja, hogy francia oldalról is előmozdítsák a magyar szellem megismerését Franciaországban. Joxe tudomásom szerint a Sorbonne bölcsészkari dékánjával, Cholley-valis érintkezésbe lépett és felkérte őt arra, hogy a francia Külügyminisztérium óhajának megfelelően szorgalmazza az egyetem tanácsának pozitív döntését. Ezt a lépést Joxe azután tette, hogy én Teitgen külgyminiszter-helyettesnél szóban és írásban szorgalmaztam az ügy elintézését. Hogy a kérdést egy újabb lépéssel vigyem előre, október 2-ára meghívtam magamhoz Joxe államtanácsost, helyettesét, Baillou igazgatót, Cholley dékánt, Aurélien Sauvageot professzort és Warnier Raymondot, a budapesti francia intézet igazgatóját. A fogadás keretében rövid beszédben értesítettem Aurélien Sauvageot-t arról, hogy a budapesti egyetem díszdoktorrá kívánja őt avatni. Beszédemben rátértem a francia-magyar kulturális közeledés aktualitására. Beszédemre Sauvageot professzoron kívül Joxe államtanácsos is válaszolt. Utóbbi beszédében kijelentette, hogy a francia kormány viszonozni kívánja azt a támogatást, amelyet R. Warnier élvezett a budapesti francia intézet felállításával kapcsolatban. Joxe államtanácsos kijelentette azt is, hogy az október végén esedékes díszdoktorrá avatási ünnepélyre, valamint a budapesti francia intézet megnyitására személyesen is Budapestre utazik. Ezekután komoly remény van arra, hogy a Sorbonne tanácsa kedvező döntést fog hozni az intézet és a tanszék ügyében. Természetesen esetleges késleltető akadályokkal még mindig számolni kell. Károlyi Mihály s. k, követ Másolat, UMKL XIX-I-l-e, 1947-157/366. A követ jelentését az KÜM küldte meg tájékoztatásul a VKM-nek.
