Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Nagy vonásokban vázolt jelentésem végére értem. Befejezésül annak a reményemnek kívánok kifejezést adni, hogy a magyar kormány a mostani nehéz időkben is - azt merném mondani, hogy éppen e nehéz idők miatt - továbbra is fenntartani, sőt fejleszteni fogja ezt a párizsi intézetet, amely az utóbbi másfél év alatt, a magyar kultúra egyetlen külföldi őrhelyeként, a legnagyobb nehézségek között is becsülettel és tántoríthatatlan hűséggel iparkodott szolgálni a magyar szellemi élet franciaországi kisugárzását. Fenti, korántsem teljes adataink bizonyítják, hogy tevékenysége nem volt eredménytelen, s hogy normális eszközök birtokában, különösen a normális közlekedési lehetőségek helyreálltával, még nagyobb sikerekre fog tudni rámutatni. Párizs a háború utáni Európában a kontinens egyetlen igazi nagy szellemi központja lesz, a magyar kultúrának sem szabad innen elmaradni. Dr. Lajti István a Magyar Intézet igazgatója Tisztázat. UMKL-I-l-e, 1945-75.889 A jelentésből kimaradt az „Anyagi és személyi ügyek'' című pont, amely az intézeti munkatársak háború alatti anyagi helyzetével, adósságaival és a létszám alakulásávalfoglalkozik. 90 Párizs, 1945. november 19. A FRANCIAORSZÁGI MAGYAR FÜGGETLENSÉGI MOZGALOM FRANCIAORSZÁGI MAGYAR ÁLLAMI INTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ ELŐTERJESZTÉSÉNEK KULTURÁLIS VONATKOZÁSAI (részlet) A franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom a franciaországi magyarság ellenállási és a hazai Magyar Nemzeti Függetlenségi Front franciaországi szervezete. Ténykedéséről ez az előterjesztés nem számol be, csupán azt jegyezzük meg e helyt, hogy Párizs felszabadításának napjaiban a Magyar Függetlenségi Mozgalom fegyveres alakulatai foglalták el és vették őrizetbe a párizsi magyar követség és konzulátus, és a párizsi Magyar Ház épületeit és ezáltal megakadályozták azt, hogy ezekben az épületekben fosztogatások vagy rombolások történjenek, illetve, hogy ezeket az épületeket a francia ellenállás fegyveres alakulatai mint a tengelyhatalmakhoz tartozó ellenséges intézményeket saját céljaikra lefoglalják. 1944. szeptemberétől kezdve a Magyar Függetlenségi Mozgalom a Magyar Házban mint székházában rendezkedett be. A Magyar Házban működő magyar intézmények továbbvitelét engedélyezte és bár helyzete megengedte volna, ez intézményekben változtatásokat nem hajtatott végre, azt várva, hogy a majd megalakulandó demokratikus magyar kormány illetve ennek kiküldendő külképviselete eszközölje majd a szükséges változtatásokat.