Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy Madame Ancelet-Mustache egy Magyarországi Szent Erzsébet életrajzon dolgozik, amelyhez segítünk neki. Több francia kiadó közölte velem azonkívül, hogy hajlandó volna Magyarország történetéről jól megírt munkát kiadni. Hasonlóan aránylag könnyen lehetne elhelyezni oly műveket, amelyek a magyar sorsról, az aktuális magyar geopolitikai, szociális vagy gazdasági problémákról világosítanák fel a francia olvasót. Legutóbb egy párizsi kiadó Bartók Béla A magyar népdal c. ismert műve iránt érdeklődött, a jövő héten van vele találkám. Hasonlóképpen érdeklődés mutatkozik Moreux Serge Bartók-tanulmánya iránt is, amely luxuskiadásban jelennék meg. A sajtóban is mindent elkövettünk, hogy a magyar kultúra iránti érdeklődést ébren tartsuk. Illyés Puszták népe c. könyve francia kiadásáról a Lettres françaises c. irodalmi hetilapban illusztrált féloldalas kedvező kritikát írt Membre Henri, az Essais c. egyetemi folyóirat (amely Lajti tollából két oldalon ismertette a Magyar Intézet működését) Sauvageot egy terjedelmes ismertetését közölte ugyané könyvről. A Gavroche c. szocialista irodalmi hetilapban Peruski munkásköltő három versének a M. I.ben készült fordítását közöltettük, hasonló műfordítások fognak megjelenni a Harmonies és a Fontaine c. irodalmi havi folyóiratokban. A napisajtót is igyekszünk ellátni magyar anyaggal, ami a jelen viszonyok között nemigen könnyű feladat. Elvünk az volt, hogy a Magyar Függetlenségi Mozgalom eljárásával ellentétben nem a volt magyar kormányok hibáira kell rámutatni (a könynyen általánosító olvasó ugyanis e hibákat aztán az egész magyarságnak rója fel), hanem inkább a magyar múlt és jelen olyan vonásaira, amelyek a francia olvasó szimpátiáját fel tudják kelteni. E téren a volt francia szökevény hadifoglyok értékes segítséget tudnak nyújtani, s nem mulasztok el egy alkalmat sem arra, hogy őket a Magyar Intézethez közelebb hozzam. Legutóbb körlevélben hívták fel a francia sajtó figyelmét arra a különbségre, amely a francia hadifoglyok magyarországi s a magyar hadifoglyok franciaországi sorsa között megállapítható, s több párizsi lap, pl. a szocialista Populaire s a konzervatív Époque máris kedvezően reagált. Ezzel kapcsolatban lehetetlen nem gondolnunk a legnagyobb hálával a Tharaud testvérekre, akik a Figaro-ban három nagy cikket írtak érdekünkben : egyet Teleki Pál tragikus végéről s öngyilkossága jelentőségéről, egyet Buda elpusztulásáról, s október végén egy nagy feltűnést keltett cikket Prisonniers hongrois címmel, megbélyegezve éles szavakban a magyar foglyok franciaországi táboraiban tapasztalt visszaéléseket. Az adatokat e cikkhez Németh Ferenc roubaix-i magyar lelkész, s a M. I. szolgáltatta. A Magyar Függetlenségi Mozgalom által múlt májusban rendezett magyar képkiállítás érdekében a M. I. igazgatója is eljárt a hazafias célra való tekintettel, bár a kiállított anyag igen közepes színvonalú volt. így közbenjártam a megfelelő helyiség érdekében Philippe Erlangernál, az Expansion artistique vezetőjénél, megszereztem Paul Valéry védnökségét s a M. I. barátai között propagandát csináltam. E mozgalom egyéb ún. művészi akcióiban azonban, ezek teljesen nívótlan jellege miatt, nem vettem részt. A Théâtre La Bruyère-ben 1944. augusztusban rendezett sorozatos Liszt-matinék-